Ma délben a csolnoki római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Csolnok Budapesttől 40, Dorogtól 4 km-re található, mintegy 3000 lakosú, festői fekvésű település, hegyekkel és erdőkkel körülvéve. Első ismert okiratos említése 1262-ből való, amikor a Csolt nemzetség ősi birtokaként szerepel a forrásokban, de az óbudai klarisszáknak is voltak itt földjeik. 1276-ban a veszprémi püspök joghatósága alól Benedek esztergomi érsekhez került, Tihanyért cserébe. Csolnok a török időkben is lakott maradt: 1606-ban főleg református vallású magyar népessége volt. A felszabadító harcok során, a XVII. század végén rövid időre elnéptelenedett. A lakosság azonban hamar visszaköltözött, illetve a XVIII. század elejétől kezdve, több hullámban, katolikus német telepesek is érkeztek. Ők kezdték a szénbányászatot, amely az 1970-es évekig a fő megélhetési forrást jelentette. Csolnok mai barokk, műemlék jellegű temploma a középkori templom alapjaira épült 1721-ben, Nepomuki Szent János tiszteletére. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, a plébániaház teljesen elpusztult. A falu főterén álló Szentháromság-szobrot az ’50-es években ledöntötték. 1953-tól a kommunisták kényszermunkatábort működtettek Csolnokon, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták a politikai foglyokat, kulákokat, rendszerkritikus értelmiségieket, egyházi személyeket.
A csolnoki Nepomuki Szent János templom közel húsz méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló Szent József harangot Szlezák László öntötte 1921-ben.