Ma délben a kovásznai református templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Kovászna Erdélyben, Székelyföldön, a Háromszéki medencében fekszik, Budapesttől mintegy 760 kilométerre keletre: ezzel a nemzet fővárosától legtávolabb eső magyar többségű város a Kárpát-medencében, közvetlenül a hegykoszorú lábainál. Határában mintegy 1500 borvízforrás és sok széndioxidos gázfüdő, úgynevezett mofetta tör fel a földből, amelyek kiváló élettani hatásokkal rendelkeznek. Első ismert írásos említése 1548-ból való. Kovászna, mint Orbai-szék központi fekvésű települése, vezető szerepet töltött be a szék életében, de csak 1952-ben emelték városi rangra. A kovásznai református templom helyén egy 1764-ben épült kisebb templom állott. 1802. október 26-án, fél órával a déli harangszó előtt hatalmas erejű földrengés döntötte romba, mely a Kárpátok könyöke alól pattant elő. A ma is látható, 600 férőhelyes nagytemplom 1812 és 15 között épült, a gyülekezet „áldozatos készségéből”. Tornyára a következő üzenetet vésték: ANO 1815. Ferentz tsászár uralkodása alatt, Isten ditsÖségére épült, Frantzia háború és szűk időben, (amikor egy) köböl búza 28 Rs (rénes forintba került).
A kovásznai református templom 27 méter magas tornyában két harang lakik. A 200 kilós kisebbik harang, mely acélból készült, ezt a feliratot viseli: \"A kovásznai unitárius hitfelekezetű egyének adakozásából készült Isten dicsőségére. Bochumer Verein 1887.\" A 800 kilós bronz nagyharangot 1834-ben öntette a kovásznai „Reformáta szent eklézsia\".