Ma délben a herényi római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Herény 1950 óta Szombathely városrésze a Perint és a Gyöngyös patak által határolt területen. Már a kőkorszak idején éltek itt emberek, a római korból pedig bőséges régészeti lelet bukkant felszínre. A sokáig önálló település nevét is Marcus Herennius római főúrról kaphatta, akinek villája állt ezen a helyen. Az írott forrásokban 1263-ból maradt ránk első ismert említése. A mai templom alapjai az 1350-es évekre tehetők, amelynek leírását 1769-ből, a Szombathelyi Egyházmegye első püspökének, Szily Jánosnak a vizitációs jegyzőkönyvéből ismerjük. Eszerint 10 öl hosszú és 5 öl széles templomhajóval, falazott toronnyal és két oltárral rendelkezett. Az egyre rosszabb állapotú templom helyett 1856-ban a falu földesura, Gothard István építtetett újat, melyet azonban csak fél évszázad elteltével, 1904-ben áldottak meg. Erre az alkalomra festette ifjabb Gothard István festőművész a templom védőszentje, Szent György oltárképét. Szintén ekkor készültek az Árpád-házi szenteket – Istvánt, Lászlót, Erzsébetet és Margitot - ábrázoló festett üvegablakok. A templomot 1936-ban két mellékhajóval bővítették.
A herényi Szent György templom tornyában két harang lakik. A kisebbiket 1903-ban öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. A nagyharangot mindkét világháború alkalmával hadi célokra rekvirálták, így a mostanit, ezek pótlására, 1948-ban öntötte Szlezák László harangöntő mester.