Ma délben a bátmonostori római katolikus templom nagyharangja szól a Kossuth Rádióban.
Bátmonostor Bács-Kiskun vármegyében, Bajától 9 km-re délre található település. A XII. század végén a Becsegergely nemzetségbeli Both, Bihar-megyei ispán, 1192-ben kolostort kezdett építeni birtokán, két hadiút kereszteződésében, és települést alapított, melyet róla Bothmonostorának neveztek el. Nevét és emlékét ma is őrzi Bátmonostor község, melynek címerében szerepel 1192-es alapításának éve, egykori mezővárosi rangja. A falu a török hódoltság és az azt követő felszabadító harcok során elpusztult, lakossága elmenekült,. A XVIII. században telepítették újra a községet jobbágyokkal, akik a felvidékről és a szomszédos dunántúli területekről érkeztek. 1761-ben a bécsi Kamara a pusztafalusi templomot felrobbanttatta, csak a „bátmonostori apát” cím hagyományozódott át az utókorra. Részben ennek köveiből, a régi templomtól északabbra felépült a mai, barokk templom, melyet Szent József tiszteletére szenteltek. Jézus nevelőapja az Egyház, valamint az ácsok és asztalosok védőszentje, aki alázatos munkával a megváltás titkához kapcsolta az emberi tevékenységet.
A bátmonostori templom tornyában 2 harang szolgál. Délidőben a 280 kilós Szentháromság-harang szólítja imára a híveket, amelyet Id. Walser Ferenc öntött Budapesten, 1891-ben. A kisharang 45 cm alsó átmérőjű és Bódicsy Sándor harangöntő készítette Baján, 1920-ban, a település lakóinak áldozatkészségéből.