Ma délben a vencsellői Nagyboldogasszony plébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Gávavencsellő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei község a Tisza bal partján. 1971-ben jött létre két szomszédos település, Gáva és Vencsellő egyesítésével, ahol az 1780-as évektől kezdve magyarok és svábok éltek. Vencsellő az Árpád-kor első éveitől kezdve a Százdi Apátság, Gáva a szabolcsi várispánság birtoka. Szent László király 1092-ben, a Szabolcs várában megkezdett zsinatot Vencsel-lőn fejezte be. Vencsellő középkori kőtemplomát 1699-től a refor-mátusok használták. A XIV. században a Gut-Keled nemzetség tagjai, majd a Báthoryak, a Bessenyeiek, a Rákócziak, és a szatmári béke után a Dessewffy-család volt a rétközi falu birtokosa.
Az 1785-86-ban Elzász-Lotharingiából érkezett mintegy 40 kato-likus német család sokáig Pájer Péter zsellér házában tartotta szent-miséit. 1793-ban Esterházy Károly egri püspök felállította a ven-csellői plébániát, 1834 őszére Dessewffy Ágoston kegyurasága idején felépült a templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek föl. Tornya 1912-ben ledőlt, majd az újra épült torony 1944-ben ismét elpusztult. 1974-ben elkészült a templomkertben a harangláb, melyben két harang lakik. A délidőben megszólaló 962 kilós harang - amelyet 1947-ben öntött Szlezák László mester Budapesten - nem csak a delet jelzi, hanem a vencsellőiek szándékáról is tudósít, hogy ismét szeretnének tornyot építeni templomuknak.