Ma délben a tóthfalusi római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Tóthfalu Észak-Bácskában, a jelenlegi szerb-magyar határtól délre, mintegy 30 kilométerre fekszik. Közigazgatásilag Magyarkanizsá-hoz tartozik. Nevét alapítójáról, Tóth Józsefről kapta, aki 110 évvel ezelőtt feleségével, Wagner (e: ’vágner’) Máriával kiosztott hetven házhelyet béresei között, megalapozva ezzel a falu jövőjét. Egyetlen gyermekük hat éves korában elhunyt, így vagyonuk nagy részét jótékony célokra, például a magyarkanizsai szegény sorsú gyermekek iskoláztatására ajánlották fel. Az új településnek templomot is építtettek, amely hét év alatt, 1902 és 09 között készült el, neoromán stílusban. Munkás Szent József tiszteletére szentelték 1925-ben. A Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt. Az evangéliumok nem jegyezték fel egyetlen szavát sem, viszont arról megemlékeznek, hogy mindig azonnal és hűségesen teljesítette Isten akaratát. A katolikus egyház védőszentje, de emellett még az ácsok, favágók, asztalosok, különféle kézművesek is patrónusuknak tekintik. A keresztény házasságokért és a jó halál kegyelméért is szokták közbenjárását kérni.
A tóthfalusi Munkás Szent József templom 44 méter magas tornyába az építtető egy 8 mázsás harangot vásárolt, melyet a Nagy Háború idején rekviráltak. Helyette 1927-ben Mariborban, a Bühl Öntödében készítettek egy ugyanekkorát, majd 1939-ben ugyanott három másikat. Délidőben a 6 mázsás Szent István harang szólítja imára a híveket.