Ma délben a nagybecskereki székesegyház harangjai szólnak a Kossuth Rádióban.
Nagybecskerek 75 ezer lakosú város a Bánság jelenleg Szerbiához tartozó részén, a Bega folyó partján. Az 1333-as pápai tizedjegyzék említi először a becskereki János papot, aki tíz garas adót fizetett. A Bánságban a török hódoltság 1716-ig tartott. Ezt követően előbb Szegedre, majd 1732-től Temesvárra került a Szent István által alapított Csanádi Egyházmegye központja. A trianoni diktátum azonban három felé szakította az ősi egyházmegyét: a Jugosz-láviához került részen Nagybecskerek központtal a Szentszék apostoli kormányzóságot állított fel. Egyházmegyei rangra II. János Pál pápa emelte 1986-ban, ezt követően kapott a nagybecskereki főtéren álló templom székesegyházi címet.
A nagybecskereki plébániatemplomot 1762-63-ban építették barokk stílusban. Ezt 1863-ban lebontották, mert az akkor már közel 6000 fős egyházközség részére szűknek bizonyult. Egy évvel később megkezdődött a ma is álló, háromhajós, neoromán templom építése, amely 1868-ra készült el és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. Még abban az évben négy harangot rendeltek Bécsből, Hilzer Ignác harangöntőtől, amelyek augusztus 19-én szólaltak meg először. Közülük egyedül a 18 mázsás Sándor harang vészelte át az I. világháborút, a többit 1938-ban öntötték Zágrábban Kvirin Lebis műhelyében.