— Aktív vagy passzív turizmus?
A mai fiatal, - egy felmérés szerint- vagy nem csinál semmit, ha elmegy nyaralni, vagy éppen hogy nagyon is aktív, pl. körbejárja kedvenc könyv -, illetve filmélménye helyszíneit. De vannak még feltörekvő új trendek, pl. az itt és most érzése, melyek ugyancsak nagy innovációt várnak el a turisztikai szolgáltatóktól. Amellett, hogy új szakszavakat tanul meg, a turizmusnak érdemes felhasználni az új eredményeket, hiszen fontos, hogy a fiatalok már nem múzeumról múzeumra akarnak járni, hanem saját érdeklődésének megfelelő élményeket gyűjtenének.
— Egyre népszerűbb mikrozöldek – otthon is termeszthetők
Egyre kelendőbbek a mikrozöldek – ezért sokan kísérleteznek azzal, hogy otthon csíráztatnak fiatal, zsenge lágyszárú növényeket, melyek pár hét után ehetők és rendkívül egészségesek. A mustár pl. olyan magas C-vitaminban, ami egy felnőtt ember esetében az ajánlott napi C-vitamin beviteli mennyiség 25-30%-át is fedezheti. A termesztése mégsem olyan egyszerű. Szabó Tibor agrármérnök, feleségével Gölöncsér Katalinnal csupán szerelemből kezdett bele a mikrozöldek termesztésébe. Először – meglepő módon - a fürdőszobában. Mára a gyáli üvegházuk alatt fejlődnek a természetes szuper food-ok, amit jó pár piacra és kosárközösségbe maguk értékesítenek. Belényi Barbara a budafoki kosár átadó napján találkozott velük.
— Élőhely rekonstrukció
120 millió forintot nyert élőhelyrekonstrukcióra a BNP. A következő három évben a Mátra hegylábi és hegyi rétjein kézi erővel, kíméletesen végeznek 25 helyszínen területkezelést és így védett állatok és növények megóvását. Országosan 42 milliárd forintot fordítanak hasonló természetvédelmi programokra.
— Kuka Suli Hajdúnánáson
Az Európai Unió-ban évente egy ember átlagosan 510 kg hulladékot termel és ennek a mennyiségnek csupán harmadát dolgozzák fel újra. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét, melyet mindig a Black Friday-hez igazítanak, idén az e-hulladékokat helyezte a középpontba, vagyis a megnövekedett háztartási, elektronikai és számítástechnikai hulladékok kezelésének problémáját. A nemzetközi eseményhez csatlakozott a hajdúböszörményi Zöld Kör egyesület is, vándorkiállítást szerveztek iskolás korú gyermekeknek Kuka Suli néven.
— Cefrézést tanulni: Bozsik gazda
Cefrézés mesterfogásai. Alma, körte, birs. Somogyi József párlatmester, címzetes főiskolai docens mondja el a cefrézés mesterfogásait. Kell-e pektinbontó enzim például a birs cefréhez? Mennyi enzimbontót tegyünk a cefrébe? Ha gond van az alma tárolásával, akkor feldolgozhatjuk almabornak és alma cefrének is az almát, de készíthetünk az almából finom almalevet, almaszörpöt, vagy pedig reszelt alma lekvárt is, a finom almás süteményekhez. Az almabor és az alma cefre készítés alapszabályit mondja el Somogyi József tanár úr. Ha azt látjuk, hogy valamilyen okból tárolhatatlanná vált a leszüretelt almánk, akkor célszerű minél előbb feldolgozni, hogy megmentsük a megtermett értéket.
— Az afrikai harcsa termelése itthon igazi sikertörténet
Magyarország az EU egyik vezető afrikai harcsa termelője mintegy 8–12 ezer tonna/év körüli mennyiséggel. A faj népszerűsége rohamosan növekszik még azok körében is, akik egyébként kevésbé kedvelik a halakat, mert nincs intenzív halíze és gyakorlatilag szálkamentes. A jelenlegi piaci helyzetről, a termelés körülményeiről és a fogyasztásról Szilágyi Gábort, az egyik legnagyobb afrikai harcsatermelő, a Bajcshal Kft üv. igazgatóját kérdezte Gárdonyi Eszter.
— Új nyúlbetegség terjed
Új, a házi és a mezei nyulat egyaránt veszélyeztető vírust azonosítottak Magyarországon. A myxomatózist okozó kórokozó gyorsan terjedhet, és a legtöbb esetben végzetes a fertőzött állatokra. A Soproni Egyetem és a NÉBIH szakemberei most a terjedés pontos feltérképezésén dolgoznak. Rafai Emőke riportját hallhatják.
— Az idei évi méhpusztulás okai
Nagy mértékű méhpusztulással indulnak neki a télnek a hazai méhészek. A méhek nélkül összeomlana a modern mezőgazdaság és az élővilág egy jelentős része is: beporzó tevékenységük elengedhetetlenül fontos az élelmiszereink megtermeléséhez, de az ökoszisztémában is kulcsfontosságú a szerepük. A méhcsaládok száma ennek ellenére egyre kevesebb világszinten. Idén hazánkban is drasztikusan lecsökkent a létszámuk. Benkő Andrea Nyerges József méhésszel, méhészeti szaktanácsadóval beszélgetett a szomorú tendencia okairól.
— Év kiváló méze verseny zsűrizés
Vajon melyik lesz a legjobb akác- és melyik a legjobb virágméz? A hétvégén hirdetik ki az év kiváló magyar mézét a 16. gyulai Méz és Mézeskalács Fesztiválon. A már laborban is megvizsgált tételekről a zsűri előzetesen elmondta, volt olyan virágméz is, amelyből 36 féle különböző növényt azonosítottak. Ebben az évben a versenyre érkezett édesharmat méz is, ami pedig igazi ritkaságnak számít. A gyenge szezon szerencsére csak a pályázó mézek mennyiségén, a minőségén egyáltalán nem látszik meg. A döntőben készült Horváth Szabolcs beszélgetése.