Számtalan pozitív tervünk van, amelyeket meg szeretnénk valósítani

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet előtt álló feladatokról beszélt, ezek közül az egyik legfontosabb a higgadtság. Mellette szóba kerültek még a zsinagóga és a temetőfelújítások, de a Szeretetkórház is.

Most értek véget az őszi nagyünnepek, milyennek élte meg ezeket a heteket?

Ez az időszak mindig kicsit fárasztó és természetesen emelkedett is a zsidóság életében, hiszen az őszi ünnepek egymást követik, amelyek többnaposok is, így ilyenkor egy kicsit fáradtan, de megtisztulva vágunk neki az új esztendőnek.

Nemrégiben beszéltem egy Bécsben és Budapesten élő emberrel, aki elmondta, itthon számára nem jelent olyan nagy problémát egy zsinagógába elmenni, míg Bécsben komoly biztonsági ellenőrzés mellett teheti ezt meg. Mit gondol erről?

Európa minden fővárosában más a helyzet, egy dolog biztos, ma Budapesten viszonylagos biztonság és nyugalom van. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell odafigyelni a dolgokra, a budapesti és a vidéki zsinagógáknál is megvannak a biztonsági szelepek, az őrzés, a beléptetés. Ugyanakkor Bécsben, ahol már volt korábban terroresemény sokkal nagyobb az ellenőrzés, a fegyveres őrzés. A biztonsági ügyekkel kapcsolatban nekem van egy határozott véleményem, mégpedig az, hogy mindenkinek megvan a saját felelőssége, azaz a kormányoknak, a rendőrségnek, a különböző fegyveres testületeknek, ahogy a közösségnek is, hogy a zsinagógáink és közösségi intézményeink működhessenek, a Mazsihisz igyekszik is mindent megtenni ennek érdekében.

Magyarország október 23-án emlékezik meg az 1956-os forradalomra, a zsidó közösség is megtartja saját emlékező rendezvényét a Dohány utcai zsinagóga kertjében.

Valóban, a zsinagóga kertjében az emlékfa mögött van egy emléktábla, ott tartjuk a megemlékezésünket. 1956 még nagyon közel van a mai korhoz, ez még egy társadalmilag nem feldolgozott történelmi esemény. Ezekben a napokban zsidók és nem zsidók voltak a barikádok mindkét oldalán. Egy biztos, nekünk kötelességünk megemlékezni azokról, akik az életüket adták a magyar szabadságért.

A Mazsihisz képviselteti magát az állami megemlékezéseken?

Én magam a Kossuth téri zászlófelvonáson jelenek majd meg, természetesen utána a saját megemlékezésünkön leszek majd ott.

Minden alkalommal elmondta, a Mazsihisznek rengeteg feladata van, melyek azok, amiket a tavalyi zsinagógai évben nem tudtak megoldani, amiket majd idén tesznek meg, egyáltalán mik lesznek az 5778-as év feladatai?

Az 5778-as év jól indult, például minden zsinagógánkban készítettünk felvételeket a hívek tömegéről, természetesen a vallási szabályokat betartva. Ezek a képek bizonyítják, az őszi nagyünnepeken a zsinagógáink teltházzal működtek, ezzel is igazoljuk, a Mazsihisz nem pár száz zsidót képvisel. Az első komolyabb feladatunk, hogy a mostani választási kampányt valahogy túléljük, a félreértések elkerülése végett, ezt szimbolikusan értem. Már azért is, mert most úgy látjuk, az értékek félre vannak csúszva.

De egy választás a demokrácia egyik csúcsa.

Ez igaz, ha úgy megy a kampány, hogy vannak előrevivő viták, van párbeszéd, ám most Magyarországon nem ezt érzékeljük. Így most az a dolgunk, hogy mindezt nagy türelemmel és higgadtsággal kezeljük, de ha valami bánt bennünket, akkor azt szóvá fogjuk tenni. Ugyanakkor számtalan pozitív tervünk van, amelyeket meg szeretnénk valósítani. Példának okáért elindult a Rumbach utcai zsinagóga felújítása, ami egy régi adóssága a magyar társadalomnak, hiszen Budapest egyik emblematikus helyén lévő emblematikus zsinagógáról van szó. Jelentős kormánytámogatással valósul meg, hiszen a nagy zsinagógáink felújítását saját erőből nem tudjuk megvalósítani. Mint tudjuk, a kormányzat már tervezi a vidéki zsidó temetők felújításáról szóló program elindítását, ezt már várjuk egy ideje, most már elindul a projekt. Szegeden nemrégiben adtuk át a külsőleg felújított zsinagógát, ez egy egymilliárdos projekt volt, ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is mondta, a magyar adófizetők pénze jó helyre került.

Ha már épületek megújulása, a magyar kormány igen jelentős összegekkel támogatta, támogatja a magyar zsidó épített örökség megőrzését a történelmi Magyarország területén.

Valóban, én magam a múlt hétvégén voltam Szabadkán, az ottani zsidó közösség meghívásának tettem eleget, megnéztem, miként áll a zsinagóga rekonstrukciója. Azt láttam, az épület kívülről már egy ékszer, a belső munkálatokat is hamarosan befejezik. Ha minden igaz, akkor márciusban adják át a zsinagógát a helyi közösségnek és a szerb társadalomnak is, hiszen ez egy turisztikai látványosság is lesz.

A magyar kormány a hazai történelmi egyházakkal megkötött szerződéseket újítja meg. Mi a helyzet most a Mazsihisz és a kormány közötti megállapodással?

A kormány és a hazai zsidó szervezetek között létezik egy aláírt megállapodás, ami az örökjáradékra vonatkozik, ez egy jelentős forrása a zsidó felekezeteknek. Ezen túlmenően van a kormánynak több olyan programja is, amelyek szakterületekre vonatkoznak. Többek között van egy egészségügyi program, ahol a kormány egy nagyon komoly fejlesztést indított el az egyházi fenntartású intézményeknél. Jelenleg négy egyházi kórház van Magyarországon, két katolikus, egy református és a Szeretetkórházunk. Egyébként ez a négy kórház folyamatosan együttműködik, ez egy igazi zsidó-keresztény párbeszéd. A kormány már a három keresztény kórház ügyében hozott kormányhatározatot, nagyon várjuk, hogy a Szeretetkórház esetében is megtörténjen ez. Az EMMI-vel már hónapok óta nagyon intenzíven dolgozik együtt a kórház vezetése, nagyon bízunk abban, hogy a zsidó Szeretetkórház egy országos gerontológiai központtá váljon. Előrelépések már történtek, a Szeretetkórház már egyetemi oktatókórházként is működik, mi mellette tovább szeretnénk fejleszteni, kutatásokba bevonni a kórházat és egy valós országos gerontológiai központot létrehozni.

Az egykori zsidónegyed területén, Erzsébetvárosban nyílt meg a Csányi utcában a Zsidó Értékek Tára. Mennyire ismeri ezt a múzeumot?

Bár a megvalósítását végigkövettem, de a megnyitás óta nem voltam az épületben. Egy biztos, a zsidónegyed egy olyan turisztikai célpont ma, ami egyedülálló. Én nagyon örülök, hogy olyan intézmények létesülnek, amelyek valóban a zsidósághoz, a zsidó élethez kapcsolódóan mutatnak be részleteket. Ez azért is jó, mert most még Erzsébetvárosban, a zsidó negyedben a turizmus egyelőre a romkocsmákban mutatkozik meg.

A Mazsihisz látta vendégül Randolph L. Braham professzort a neves történészt, a Holokauszt kutatót.

Kissé viccesen azt mondhatom, csalódtam a professzorban, az előadásban. én vártam egy 95 éves öregembert, aki majd odacsoszog a mikrofonhoz, leül és elmotyog valamit. Ehhez képest Braham professzor hihetetlen dinamikával, hittel tartott egyórás előadást, természetesen fejből, egy kis magyar történelmet bemutatva számunkra. Az előadása után még a kérdésekre is válaszolt a professzor úr.

Hallgassa meg!

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Az interjú a 2017. október 20-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Videó ajánló

Olvasson tovább