1942. augusztus 20-a reggelén Horthy István utolsó küldetésére indult a keleti fronton. Ez a bevetés tragikus körülmények között ért véget. A tartalékos repülő főhadnagyként szolgálatot teljesítő kormányzó helyettes gépe röviddel a felszállás után a földbe fúródott. Horthy István nem élte túl a zuhanást. A baleset után szinte azonnal megindultak a találgatások, aminek következtében sok legenda született a baleset okairól. De mi történt valójában hetvenöt évvel ezelőtt ezen az augusztusi reggelen?  Milyen okok befolyásolták az ország akkori második közjogi méltóságának a halálát? Erről kérdezte Babucs  Zoltán hadtörténészt a Magyar Hírlap munkatársát Hatos Gyula.

2010-ben is indult a versenyben, és most  újra pályázik Eger városa az Európa Kulturális Fővárosa 2023. címre. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr lett a pályázat művészeti igazgatója. Nem csoda, ha a fény, a film és a zene került a középpontba. Pilisy Csenge összeállítása.

Alapítása óta, 1538-tól megszakítás nélkül működik a Debreceni Református Kollégium, amelyet a szegények iskolájának is neveztek, ugyanis tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. A gimnázium az egyetlen protestáns középiskolaként maradt meg egyházi fenntartásban a szocializmus idején is. Győri József igazgatóval a múlt örökségéről és a jelen feladatairól beszélget Gyarmati Péter nem sokkal az évkezdés előtt.

Faragott ládák, rúdon tartott népviselet, egy szobányi kincs a Békés megyei Újkígyóson. Az „Ipolyi Arnold Népfőiskola” Kulturális Egyesület székházában néprajzi tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők, melynek gyűjtője és a kiállítás rendezője Harangozó Imre, az egyesület alapító elnöke. A Békés megyei kis- városban élő néprajzkutató már a 80-as évektől kezdve gyűjti a moldvai csángók hagyományait, viseleteit, bútorait, amelyeket egy páratlan, egyedülálló formában tár a nagyközönség elé. Domokos István járt Újkígyóson.

Lélektől lélekig hatnak Fabiny Tamás evangélikus püspök gondolatai.

A Nézőpont Intézet által végzett legfrissebb kutatás adatai szerint nem történt változás a pártversenyben a nyáron. A Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta előnyét. A kormánypártokat a lakosság 30 %-a támogatja. A Jobbik szimpatizánsainak száma 11%. Az MSZP 7%-ot mondhat a magáénak. Vona Gábor Jobbik- elnök még mindig nem kért bocsánatot a nyugdíjasoktól, az őket lekicsinylő és lekezelő bejegyzése miatt, bár erre többször is felszólították nyugdíjas szervezetek és a Fidesz-frakció. Halász János szóvivőtől azt kérdeztem, nem tartják-e kudarcnak, hogy Vona Gábor nem tett eleget a felszólításuknak.

Szeptembertől újra emelik a tanárok bérét. A béremelés 175 000 pedagógust érint, és évi 24 milliárd forintot fordítanak rá a költségvetésből. A négy éve tartó bérrendezés eredményeként az OECD rangsorában Magyarország az elsők között szerepel azon országok listáján, ahol leginkább nőttek a pedagógusbérek. Néhány nappal az évnyitó előtt a szaktárca vezetőjét, Balog Zoltánt kérdezi Kakuk L.Tamás.

A héten tartottuk /augusztus 23./ a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapját. Kevés dolog nyomta rá annyira bélyegét a huszadik század történetére, mint a totalitárius diktatúrák. A fasiszta, a náci és a kommunista ideológia által irányított totális államok léte sok millió ember életébe került. Elég, ha csak a második világháborúra és annak következményeire gondolunk. De szükségszerű volt-e ezeknek az államoknak a huszadik századi megjelenése? Hatos Gyula erről kérdezi  Ötvös István történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagját.

Nyugat-Európa közelebbről látta Hitler uralmát, mint Sztálinét és követőiét. És ez elégnek is bizonyult ahhoz, hogy a fasiszta diktatúrát sokkal inkább elítélje, mint a kommunista rendszert. Még akkor is, ha a baloldali diktatúrának sokkal több áldozata volt és van ma is Észak-Koreában. Milyen a Nyugat kommunizmus képe? – kérdeztem Fricz Tamás politológustól.

Közép-Európa egyik legszebb épülete, az egykori Királyi Ludovika Akadémia épülete visszanyerte régi fényét. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek helyet adó épületegyüttes megújítása évek óta tart, a Ludovika Campus-beruházás révén újjászületik Budapest egyik legnagyobb közparkja, az Orczy-park, ahol már látogatható a megszépült játszótér. Novemberre újrafüvesítik a területet és megújulnak a park útjai is. Ujhelyi Zoltán összeállítása.

Kevesen tudják, de van igazi, világhírű magyar erdőnk. A Tolna megyében található gyulaji terület, amely rangos elismerést kapott idén. Ezt a kitüntetést évente egy vadgazdálkodási terület kapja meg a világon. A fő indok ezúttal a tolnai környék híres dámvad-megőrző tevékenysége, a világrekorder trófeák volt. Az első világrekorder dámot 1923-ban ejtették el a gyulaji területen és Rimler-bikaként vált híressé. Hogy hogyan fér meg az erdő csöndje és az erdei játszótér hangzavara? Miért kedveli a dámvad ezt a környéket? Tartsanak velünk a Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt területére, a kalauz: Bicsák Eszter.

Vasárnapi újság – Kossuth – augusztus 27., vasárnap, 6:00

Tovább a műsoroldalra >>>