Börtönországok Európája. A CÖF-CÖKA alapító elnöke szerint az úgynevezett nyílt társadalom szépen hangzó eszméje azt is magában foglalja, hogy a nagy európai országok a számukra felesleges illegális bevándorlókat Közép-Kelet Európába telepítsék, méghozzá úgy, hogy ránk a börtönőr szerepét szabnák. Csizmadia László véleménye szerint abban az elfogadhatatlan esetben már nem csak a külső határokat kellene védeni, vagyis éppen azok taposnák lábbal a szabad mozgás eszméjét, akik eredetileg meghirdették.
Ki tudja, merre visz az út? A két politológus, Galló Béla és Simon János szerint nem a kormányváltás felé, bár ha a közelgő választásokon a vidéki polgárok nem lesznek aktívak, a pesti liberális szavazók pedig igen, az ország többségének akarata ellenére is győzhet a kisebbség. Annak ellenére is, hogy most csak válságjeleket képes felmutatni az ellenzék.
Újratemetés. A gyilkosnak hazudott falu, Pócspetri, majdnem 80 esztendő után helyezhette örök nyugalomra a Rákosi érában, koncepciós perben halálra ítélt és kivégzett Királyfalvi Miklóst. A falu jegyzőjét és sok sorstársát hamis vádak alapján elmarasztaló és a településre a „gyilkos” jelzőt ragasztó kommunisták tettének következményeit még évtizedekig viselték a pócspetriek.
Hogyan kell szeretni Istent a XX. század után? A szegedi Gál Ferenc Főiskola és a Károli Gáspár Református egyetem konferenciáján Kun Miklós történész, kremlinológus a szovjet ember- és gyermekírtásairól is beszélt, Kiss Rigó László Szeged-csanádi katolikus megyéspüspök pedig arról, hogy az elmúlt, tragédiákkal terhes évszázad ismeretében hogyan tartsuk meg a Teremtőbe vetett hitünket. Gondolataikat idézi a Vasárnapi újság.
Keresztények és muszlimok. Hölvényi György európai parlamenti képviselő szerint képtelenségnek tűnik a kétféle civilizáció együttélése, s ezt üzenik nekünk történelmi tapasztalataink is. A múltban az ilyen helyzetek vége mindig a keresztények feletti uralommal végződtek, s félő, hogy a most Európába özönlő muzulmán migránsok többségbe kerülése esetén a hitehagyott európaiak semmilyen ellenállásra nem lesznek képesek.
Fegyverrel a gettó zsidóságának védelmében. A Koszorús Ferenc nevéhez fűződő 1944-es akció kétségtelenül a kormányzó, Horthy Miklós parancsára történt, amely megakadályozta Baky László és Endre László puccskísérletét, miközben alkalmat teremtett a zsidóság deportálásának leállítására. Az Európában is példátlan katonai akció hátteréről beszél Hantó Zsuzsa történész és Bonhardt Attila hadtörténész.
Vasárnapi újság – Kossuth – július 16., vasárnap, 6:00
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.