×

Vasárnapi újság: Kiber háború

A május 21-i adás tartalmából.
 

Ma van a Nemzetiségi Kultúrák Napja a közmédiában, immár harmadik alkalommal. Tematikus műsorfolyammal készülnek a különböző csatornák: élő közvetítéssel, helyszíni bejelentkezésekkel és stúdióbeszélgetésekkel. A 13 magyarországi nemzetiség kultúrája, népszokásai és konyhaművészete kerül ma a középpontba. Ebből az alkalomból interjút adott a közmédiának Kövér László. Az Országgyűlés elnökét Nagy István, a roma nemzetiségi műsorok szerkesztője kérdezte.

Hallgassa meg!

A világ eddigi legnagyobb zsarolóvírus-támadása az elmúlt hétvégén 150 ország mintegy 200 ezer számítógépét bénította meg. (Leállásokat okozott a brit egészségügyi rendszerben 21 kórház számítógépén, amely során megszűnt a hozzáférés a röntgenképek archívumaihoz, a telefon- és riasztórendszerekhez, valamint a páciensek adminisztrációs rendszereihez. Lebénult a német vasút tájékoztató rendszere, az orosz belügyminisztérium és jegybank mintegy 1000 gépe és az amerikai FedEx logisztikai cég is. Franciaországban a Renault leállította a gyártást számos üzemében, gépek bénultak meg spanyol, portugál, svéd, tajvani, szlovén és ukrán cégeknél is.) Kiderült, hogy a támadó kémprogramok az Egyesült Államok elektronikus hírszerző szolgálatától kerültek ki. Az ügyben megszólaltak a nagyhatalmak vezető politikusai, akik jelentéktelen károkról beszéltek, holott a támadás elérte az államok közigazgatási rendszerét is. Krasznay Csabát, a katonai műszaki tudományok doktorát a zsarolóvírusok veszélyéről Kakuk L. Tamás kérdezte.

Hallgassa meg!

Muszlim misszió, keresztény megmaradás címmel írt több egyházi és világi fórumon is idézett dolgozatot Benyik György teológus professzor, a szegedi Gál Ferenc főiskola tanára. A kérdés kettős, ahogy a válasz is egyszerre vallásfilozófiai és politikai: milyen álláspontot foglalhat el a sokak által új népvándorlásnak nevezett jelenséggel kapcsolatban a keresztény vallású hívő? Sokan gondolkoznak ezen, még ha kevesen vállalják is nézeteiket nyilvánosan. Benyik György teológia professzort Tráser László kérdezte.

Hallgassa meg!

Bár nemzeti kegyhelyünk, Szentkút a kormány anyagi segítségének köszönhetően megújult, de ennek ellenére folyamatos támogatásra szorul. Esztendőről esztendőre új feladatok elé állítja a tízezer számra érkező zarándokok sokasága, miközben a ferencesek rendje önmagában képtelen lenne eleget tenni ennek a feladatnak. Szerencsére segítőkben nincs, köszönhetően a megyében működő szakiskoláknak és Dancsó János asztalosmester ötletének. Négy intézmény ajánlotta fel segítségét, négy közösség csatlakozott a felhíváshoz: legjobb tudásunk szerint szolgáljuk a kegyhely lelkiségét, szépítsük környezetét. A megállapodás megszületett, aláírásakor ott volt Ifj. Tóth György is.

Hallgassa meg!

Lélektől lélekig. Útravalóval erre a napra és a következő hétre Fabiny Tamás evangélikus püspök szolgál.

Hallgassa meg!

A Nézőpont Intézet szerint működésképtelen a menekültek szétosztását szabályozó kvótarendszer. Az unió országai két csoportra szakadtak, az egyik a kvótát „erőlteti”, míg a másik – Magyarországgal és a másik három visegrádi országgal: Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal – együtt ezt elutasítja. Az Európai Parlament legutóbbi határozata azt a célt szolgálja, hogy megbélyegezzék és karanténba zárják a kvótát elutasító államokat. Mi a célja a politikai nyomásgyakorlásnak? Erről is kérdezte Németh Szilárdot, a Fidesz alelnökét Oláh-Gál Elvira.

Hallgassa meg!

Pár héttel ezelőtt nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget, ma már értjük, mire utaltak a közvélemény-kutatók, amikor azt mondták: a baloldali hírportálok átvették az ellenzéki pártok szerepét és véleményformálóvá léptek elő. Erre jó példa az egyik nyilvánosságfórumuk, ahol már a jövő évi választások utáni időszakra terveznek és „leendő” minisztereiket sorra nevezik meg. (Természetesen Botka László irányítaná a kormányt, amelyben az elszámoltatási biztos Juhász Péter lenne, de az egészségügyet még nem döntötték el, hogy a DK, vagy a szocialisták irányítanák.) Persze a valóság kiábrándító számukra, hiszen ha valamennyi ellenzéki párt támogatottságát összeadják, akkor is messze elmaradnak a FIDESZ népszerűségétől. Azzal is nehéz mit kezdeni az ellenzéknek, hogy minden gazdasági mutatót már az unió központja is elismer, ehelyett marad számukra a korrupció és a lopás szüntelen hangoztatása. A KSH friss bejelentése szerint már 300 ezer forint az átlagkereset. Ez 13 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Azt mondják az elemzők, hogy a következő hónapokban is maradhat ez a kedvező folyamat, amire a 2000-es évek elején volt példa legutóbb. Jogosak-e ezek a várakozások? Kérdeztem a két nemzetgazdászt: Bogár Lászlót és az elsőként megszólaló Boros Imrét.

Hallgassa meg!

A pártállami időkben a társadalom egészét átszőtték a titkosszolgálati hálózatok. Nem volt ez alól kivétel a sajtó sem. Sőt súlyának megfelelően a média sokkal inkább ki volt téve a titkosszolgálatok figyelmének, mint a társadalom többi része. Olyannyira, hogy nem csak belügyi szerveknek voltak ügynökei az újságírók között, hanem a katonai titkosszolgálatnak is. Ebben az időben létezett egy fontos szervezet, ami magyar és a szovjet titkosszolgálatok fedőszervként működött. Ez volt a prágai központú Nemzetközi Újságíró Szervezet, aminek tagszervezete volt a MÚOSZ a Magyar Újságírók Szövetsége is. De pontosan mire is használták az újságírókat a titkosszolgálatok? Erről beszélgetett Borvendég Zsuzsanna történésszel Hatos Gyula.

Hallgassa meg!

A közös kultúra bölcsője vagy bürokrácia-központ? Közös hagyományokon alapuló közösség, vagy piaci alapú gazdasági együttműködés?

Mit jelent Európa a mai fiataloknak? Erre a kérdésre kereste a választ a YuGov közvéleménykutató egy német alapítvány felkérésére. 6000 fiatalt, főleg Nyugat-európai polgárt kérdeztek meg az online-kutatásban idén februárban és márciusban. Aczél Petra kommunikációs szakembert, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének vezetőjét kereste fel Nagy Katalin.

Hallgassa meg!

110 évvel ezelőtt született Dsida Jenő erdélyi magyar költő. Mindössze 31 évet élt. Kora ifjúkorától kezdve szívbeteg volt, és pontosan tudta, hogy nem adatik számára hosszú élet. Mint csodagyerekre emlékeztek rá a kolozsvári lapok szerkesztői, akit rendkívül tehetségesnek tartottak. 19 éves volt, amikor megjelentek első versei. Dsida Jenő költészetét kutatja a 4 éve Miskolcon megalakult Dsida Akadémia, amelynek tagjai az Észak-magyarországi Irodalmi Kör munkatársaival időről-időre beszámolnak tudományos munkájuk eredményéről. Mács Ildikó először Mózes Huba egyetemi tanárt kérdezte.

Hallgassa meg!

Vasárnapi újság – Kossuth – május 21., vasárnap, 6:00

Szerkesztő: ifj. Tóth György

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább