Jelenleg 3-4 milliárd ember nem jut elegendő vagy tiszta ivóvízhez napi szinten. A szanitációval is súlyos gondok vannak: a szubszaharai régióban a betegségek 90 %-át az elégtelen higiéniai körülmények okozzák.

De a vízhez való hozzájutás nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országokban is egyre nagyobb probléma: Katarban vagy Kuvaitban jóval nagyobb mennyiségben állítanak elő tengervíz sótalanításával édesvizet, mint amennyit a megújuló vízkészletekből nyernek. Ausztráliában vannak városok, amelyeknek nincs elegendő édesvizük tengervíz sótalanítása nélkül. Szingapúr édesvize egy részét Malajziából vásárolja.

Hogy ezt a függőséget csökkentsék, 10 évvel ezelőtt kezdtek egy olyan programba, aminek köszönhetően a város szennyvizéből ivóvíz minőségű, mosásra, locsolásra alkalmas vizet állítanak elő. A világ sok pontján kezdik átértékelni a szennyvíz jelentőségét – sok kutatás foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne az abban lévő szerves anyagokat felhasználni és a víztartalmát minél olcsóbban megtisztítani, majd újra hasznosítani.

Az édesvíz készleteink megőrzésében az is elengedhetetlen, hogy jó állapotban őrizzük meg az azokat körülölelő ökoszisztémákat, hiszen azok tisztítják és szabályozzák a csapadék formájában lehulló vizet. Magyarország uniós szinten is élen jár ebben, nem véletlenül vonul át ezekben a hetekben az észak-európai daruállomány nagy része a Hortobágyi halastavak mentén.

Szerkesztő: Bánsági Éva

Tér-Idő – Kossuth – november 29., kedd, 14:34

Tovább a műsoroldalra>>