Székesfehérváron járva, meglepő felfedezést tehet az ember, ha az utcaneveket figyeli. Három igen jelentős városrész pl. külhoni települések neveit őrzi: Ungvári, Kassai, Zágrábi, Temesvári, Aradi és így tovább. De vajon mikor és miért nevezték el ezeket az utcákat így? Az egykori történelmi főváros fontosnak tartotta, hogy az egykor elcsatolt városokat legalább nevükben megtartsa a magyar térpéken. Ez Trianon után országos akció volt, de szemben sok más településsel, Fehérváron a mai napig is megmaradtak ezek az elnevezések. Demeter Zsófia történész beszél ezeknek az utcáknak a történetéről. Érdekes megfigyelni azt is, hogy nem messze a belvárostól egykori mesterségek neveivel találkozunk az utcanév táblákon. Miről mesél a Palotaváros Bőrgyár dűlője, Tobak és Szömörce utcája? Erről Lukács László néprajzkutatóval beszélgetek, aki könyvet is írt erről. Nem lehet kihagyni a középkor magyar fővárosának emlékeit sem. A belvárost járva – a város egykori súlyához viszonyítva – meglepő módon alig utal erre utcanév. Persze azért találunk ilyeneket, mint pl.: Koronázó tér,  Bástya utca,  Váralja sor… Reich Szabina régész segít felderíteni ennek a titkát. Utcanevekbe rejtett történelmünkről mesél tehát a Regényes történelem, arra biztatva majd a hallgatóit, hogy nézzenek fel jöttükben-jártukban az utcák sarkain a névtáblákra, keressék-kutassák, milyen történet áll az utcájuk elnevezése mögött. A műsor egy kis fehérvári sétával indul, amiből ugyanis az derül ki, hogy alig-alig tudnak a járókelők szűkebb lakóhelyük történelmi eseményeiről.

Fotó: indafoto.hu

Regényes történelem – Kossuth – szeptember 9., péntek – 15:10

Szerkesztő: Benkő Andrea

Korábbi adások >>>