Sok változást sikerült már elérni…

Heisler András a közelgő miniszterelnöki találkozóról, a Mazsihisz külföldi és itthoni helyéről beszélt, de szóba kerültek az oktatás és Izrael szerepe, valamint a magyar rabbik kósersági pecsétje is.

Rövidesen sor kerül a találkozójára a miniszterelnök úrral, lehet tudni, hogy mikor?

Hallgassa meg!

Erre rövidesen sor kerül majd. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos találkozó lesz, ezt próbáltuk meg előkészíteni Lázár miniszter úrral.

Nyár van, a zsidó oktatási intézményekben is szünet van, mi várható a következő tanévben? Mi a helyzet a hittanoktatással?

Az iskoláink nagyon komoly munkát végeztek az elmúlt tanévben, például az OR-ZSE, a zsidó egyetem újra akkreditáltatta magát, államilag elismert lett megint. Ebben nagyon komoly munkája van Schőner rektor úrnak és csapatának egyaránt. Az akkreditáció azt jelenti, hogy az egyetem az elkövetkezendő négy évben kap egyfajta stabilitást. Ebben a stabil háttérben lehet hozzányúlni azokhoz a struktúrákhoz, amelyek változtatást igényelnek. A Scheiberben, az általános és középiskolánkban, illetve a zsidó formális oktatást nem igénybevevők részére a hittanoktatás szervezése folyik, elkészült egy egészen magas színvonalú tankönyv, összesen nyolcat tervezünk, a tervek szerint idén még kettő készül majd el. Az elkészítésben támogatást kaptunk az EMMI-től. A terveink szerint a nyár végén egy nyilvános sajtótájékoztató keretében mutatjuk be majd a könyvet, amiről tudni kell, hogy teljesen modern, a XXI. századnak megfelelően foglalkozik a hittan oktatásával, reméljük, hogy sok örömük lesz majd a könyvben a diákoknak. Azt is remélem, hogy segít majd abban a felkészülésben is, amellyel a hittan tanárainkat is segítjük. Augusztusban tartunk egy összetartást a tanároknak, hogy majd szeptembertől újult erővel fogjunk a hittanoktatásnak is.

Ha már új tanév, a többi tankönyvben hogyan és miként szerepel majd az a szó, hogy zsidó, miként szerepel majd Izrael?

Nagyon komoly változások lesznek a korábbiakhoz képest és még nem elégségesek ezek a változások. Az oktatás, a tankönyvek területén alakult egy informális szervezet, tizenhét zsidó szervezet összefogásával, ennek egyik tagja a Mazsihisz is. Ez a szervezet, Olti Ferenc vezetésével nagyon keményen dolgozik azon, hogy a tankönyvekben az a kifejezés, hogy zsidó, a zsidóságot, Izraelt érintő kérdések a megfelelő helyre kerüljenek. Nagyon sok változást sikerült már elérniük, történelem-, etika tankönyvekben, jó irányba haladunk, sok még a feladat előttünk.

Lesznek szakiskolák is, ahol lesznek közismereti tárgyak is, lesz történelem, vallástörténelem oktatás is. Mintha kifelejtették volna a zsidó vallást. Mit tud erről mondani?

Én tegnap hallottam erről, azonnal intézkedtem, hogy nézzük meg, mi történt. Engedje meg, hogy tisztázzuk ezt a dolgot, azt azért el kell mondani, ha nagy egyházakról van szó a történelem folyamán, akkor a zsidó felekezet nem kihagyható.

Mi a helyzet a Mazsihisz külkapcsolataival és belső ügyeivel, vidék-Budapest viszonnyal, a kommunikációval, meg azokkal az ígéretekkel, amelyekről beszélt már?

Engedje meg, hogy felszeleteljem a kérdést. Először a külkapcsolatokról beszéljünk. Az elmúlt két és fél évben, ha valami nagyon fejlődött, az éppen a szervezet külkapcsolata. Nagyon sok energiát fordítottunk erre, különböző konferenciákon való részvételünk már nem formális, nem jelen vagyunk, hanem aktív szereplők. Legutóbb éppen Izraelben, a Bar Ilan egyetemen volt egy nagyon izgalmas konferencia, nagy érdeklődés mellett, a mi küldöttségünk hét főből állt, mindenki aktív szerepet vállalt ebben. A nemzetközi munka eredménye talán az is, hogy a Zsidó Világkongresszus mellett az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságába is beválasztottak.

Ha már külkapcsolatok, mikor fogadják majd el a Mazsihisz rabbijainak a kasrutját, kósersági pecsétjét, vagy a rabbik betérítését?

Ez messze túlmutat a Mazsihiszen, ez nem a mi szervezetünk és a rabbik problémája.  Ez egy világprobléma, olyannyira, hogy legutóbb a Szochnut, az izraeli bevándorlási ügynökség párizsi konferenciáján is szóba került ez, nagyon motiváltak abban, hogy ebben a kérdésben előrelépés történjen. Ez mindenütt probléma, nem csak a vegyes házasságok tekintetében, hanem minden egyéb olyan dologra, amit a helyi közösségek irányzatai elfogadnak, de az izraeli ortodox rabbinátus nem.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Az interjú a 2016. augusztus 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Videó ajánló

Olvasson tovább