Önök a magyar zsidó közéletben többször is elmondják a véleményüket, most éppen egy a Balaton mellett található település, Kővágóörs kapcsán.
Seres Attila: Kővágóörs a Balaton-felvidéken található nagyon népszerű kis község, ami számunkra azért fontos, mert van ott egy elhagyatott zsinagóga. Ennek a zsinagógának hányatott a sorsa, most próbáltunk utánajárni, hogy miként is mennek ma a dolgok Magyarországon.
Ez a zsinagóga is hazánk építészeti örökségének a része?
Seres Attila: Bár nem vagyok szakértője ennek a témának, de valószínűleg igen. Én igazából azt sem tudom megítélni, hogy ez az épület építészetileg mekkora értéket képvisel.
De azért ez az épület bizonyítékot szolgál arra, hogy itt valamikor népesebb zsidó közösség élt, bár ma már alig lehet ezt felismerni.
Seres Attila: Volt még rabbiház is, amit a hatvanas-hetvenes években lebontottak. Amit tudni lehet, az 1929-es adatok szerint, az akkori népszámlálás alapján, az akkori kétezer lakosból 140 zsidó élt itt. Az itteni hitközség 1778-ban alakult meg.
Akkor valahol kell lennie egy zsidó temetőnek is.
Seres Attila: Érdekes,mert biztosan kell lennie, ám én nem találtam meg.
Ez a zsinagóga már arról is nevezetes, hogy Rubin Eszter új könyvéhez is segítséget nyújtott.
Rubin Eszter: Valóban, amikor négy évvel ezelőtt jártam Kővágóörsön, akkor ez a zsinagóga adott ihletett a most megjelenő Bagel című könyvemhez.
Nemrégiben adták át a megújított mádi rabbiházat, az Europa Nostra díjas zsinagóga után. A Tokaj-Hegyalja térség most indított el egy komoly projektet, amihez az Európai Unió és a magyar kormány is támogatást nyújtott, amely a Csodarabbik útja nevet viseli. Milyen jó lenne, ha a kővágóörsi zsinagógát is meg lehetne menteni, hogy ott is legalább a zsidó zarándokok elmondhassanak egy imát. Mit gondolnak erről?
Rubin Eszter: Én magam is voltam pár hete Mádon és azt vettem észre, hogy mennyire emlékeztet engem Kővágóörs Mádra. A település hangulata, a zsinagóga jellege is hasonló, persze az a különbség, hogy Mádon a régi fényében lett helyreállítva, míg a kővágóörsi nagyon szomorú látványt nyújt.
Pedig egykor ott is volt élet, a zsidók mindig is tudták, hogy egy közösségben szükség van Chevra Kadisára, zsinagógára, mikvére, temetőre. És ma?
Seres Attila: Igen, ez feladata a zsidó közösségeknek, de egy kicsit visszatérek a két zsinagóga összehasonlítására. Tudni kell, nagy különbségek vannak, voltak a mádi és a Balaton-felvidék hagyományai között. A mádi hagyományok a haszidizmushoz kötődnek, ez az ortodoxia egfyik ága, amit egyébként sokan ultraortodoxnak tartanak. A Balaton-felvidéken pedig inkább neológ zsidóság volt, itt nincsenek csodarabbik, itt nincsen olyan erős közösség a leszármazottak között, akik teszem azt rendszeresen látogatnák a zsinagógát Kővágóörsön. Azonban mégis fontos, hiszen ez a neológiának az egyik épülete, a hagyományok emlékét őrzi.
Hogyan került ilyen szomorú állapotba ez a zsinagóga Kővágóörsön?
Seres Attila: Ez egy eldugott helyen, egy szűk mellékutcában van, a II. világháborúban innen is elhurcolták a zsidókat, így üresen maradt a zsinagóga. A hatvanas évektől kezdve Áfész raktár lett az épületből, azt nem tudjuk, hogyan került a tulajdonukba. Két eset lehetséges, az egyik, hogy az akkori zsidó vezetés, a MIOK eladta az épületet az államnak, mert nem volt miből fenntartania, a másik lehetőség szerint jóval korábban, az ötvenes években egyszerűen államosították. Az Áfész tulajdonában egy raktár működött itt, majd az épület Révfülöp Nagyközséghez került. Innen valamilyen úton-módon magántulajdonba került a nyolcvanas években, 1985-ben nyilvánították műemlékké, ám úgy tűnik, a tulajdonosok semmit sem fordítanak az állagmegóvásra sem. Sőt, a mostani körülmények arra engednek következtetni, hogy inkább azt várják, hogy összedőljön és utána hasznosíthassák a telket.
Részlet Rubin Eszter Bagel című könyvéből:
„Csodálatos esküvőjük volt a Balaton felvidéken, ahonnan a menyasszony családja származik. Dédmama kézzel horgolt csipkéit viselte a lány. Kissé megsárgult az évtizedek alatt, ehhez igazította a többi anyag színét a varrónő. Az erős lenvászonból varrt, törtfehér ruha alja fűszálak hegyét súrolta, ahogy a levendulából font hüpe felé haladt a szerelmespár. Kibontott hajú, mezítlábas menyasszony, évszázados csipkefátyol alatt, a falusi zsinagóga kertjében. Halott zsinagóga. Erre az alkalomra megnyílt a mindig lakattal zárt kertkapu, egyetlen napra újra élettel telt meg az évtizedek óta csöndbe burkolózó kert.
Hosszú szoknyás, fejkendős asszonyok jártak egykor a női karzatra vezető nyikorgó tölgyfalépcsőn, a menyasszony nőági felmenői. Most kúszó lila akác növi be a leomló törött fokokat. Vakolat törmelék, üres ablaknyílások, burjánzó vegetáció. Élettel többé senki meg nem tölti a néma épületet. Magányosan várják a pusztulást, hűen egykori gazdáikhoz, akik valaha héberül felhangzó imával töltötték be a teret, hétköznap reggelenként és minden ünnepen. Talán az árván maradt zsinagógák is alijázhatnának az Ígéret Földjére, egyesével elbonthatnánk a megszentelt téglákat, hogy beteljesítsék Herzl Tivadar álmát ők is. Nem kell megvárni míg az enyészeté lesz minden darab kő, újra felépülhetnek, új értelmet nyerhetnek akár a Negev sivatagban is. Eleve lehetne így építkezni. Pár ezer évnyi tapasztalat alapján igen praktikus volna a könnyűszerkezetes zsinagóga építészet, bárhol felállítható bét’hakneszet, a közösség instant háza. Bármikor összecsukható, könnyedén csomagolható mobil zsinagóga. Gyorsan elbontható otthonok, nem baj, ha nem fér be a Steinway, zongora úgysem kell. A zsidó gyerek hegedülni tanul, mégiscsak könnyebb bepakolni a hegedűtokba, amikor menni kell. Mindig kell.
Lehet, ha minden megszentelt tégla hazatérne Erecbe, akkor összeállna az érzékek feletti erőtér, mely a Szentély felépülését jelzi. A Midrás és a jeruzsálemi Talmud szerint előbb épül fel újra a Szentély, azután jön el a Messiás, majd egybegyűjtik a szórványokat és újra áll Dávid királysága. És akkor Izrael földje megtelik az Örökkévaló ismeretével.”
Breuer Péter
Az interjú a 2016. július 29-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Tovább a műsoroldalra>>>
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.