Június 6., hétfő:
Vörösmarty Mihály

40 éve, június 4.-én halt meg Latinovits Zoltán, aki az előadóművészetről így vallott: „Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie úgy, ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli” Vörösmarty Mihály versét Latinovits Zoltán előadásában hallják.

– A vén cigány

Június 7., kedd
Szécsi Margit

Belülről fakadó sugárzással, tüzes színekkel, fényekkel ám fekete árnyakkal teljes képei, a szabad és zártabb formákban egyaránt eleven erővel lüktető versbeszéde a másokéval összetéveszthetetlenül ötvözi egybe szerves egésszé az őshagyományt a legújabbal. – Buda Ferenc. Szécsi Margitot hallják.

-Vizek felett
– Járjatok fényben
– A nagy hadi-úton

Június 8., szerda
Csorba Győző

„Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugságmentes abszolút lírikust… Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.”–
írta róla 1978-ban egyik legjobb barátja és pályatársa Weöres Sándor. Csorba Győző verseit Béres Ilona és ifj. Kőmíves Sándor mondja el.

-Kis halál
-Kajszifa
-Szamócavirág
-Mindegy

Június 9., csütörtök
Ignotus

Ignotust, a költőt kevesen ismerik, a köztudat inkább csak mint kritikust, a korai Nyugat szerkesztőjét tartja számon. Ignotus elsősorban a szerelmi szenvedély költője volt, hangja a század végén merészen erotikusnak hatott. Pontosan érzékelve a maga költői helyét, a Nyugat első nemzedékének fellépte után már nemigen ír verset, annál jelentősebb lesz viszont kritikusi és irodalomszervezői szerepe. – Hegedűs Géza. Ignotus verseit Béres Ilona, Benkő Gyula és Sinkovits Imre előadásában hallják.

-Bölcső előtt
-Kocsizó
-Véget nem ér
-Akarom

Június 10., péntek
Vitkovics Mihály

Vitkovics Mihály tehát fontos alak a XIX. század kezdetének irodalmában, még ha írói-költői nagysága csak az igazi nagyok után következik is. Költészetének jelentős részét alkotják epigrammái, főként ún. görög típusú epigrammák. Ezekből hallanak most Béres Ilona és Szilágyi Tibor előadásában.

-Epigrammák I.
-Epigrammák II.

Június 11., szombat

Dsida Jenő
Dsida versciklusa egy nyári alkonyat történetét meséli el hat fejezetben. A narratív szövegre
utaló alcím és egyéb jelzések azt sejtetik, hogy epikai művel állunk szemben. Valójában
azonban a ciklus lírai költeményeknek, vallomásoknak a füzére. – Kabán Annamária. A ciklus második fejezetét Gábor Miklós előadásában hallják.

-Miért borultak le az angyalok…

Június 12., vasárnap
Falcsik Mari

„Falcsik nem beleváj az anyagba, hanem szép szavakkal, kész formákban erjeszti azt. Nem magáról beszél, hanem akárkiről, akit azonban gátlásai, tárgytalan “dalolhatnékja” vagy hamis szerepálmai megfosztanak attól, hogy összetéveszthetetlen érzelmi vagy szellemi életét markáns formákba vésse.” –Báthori Csaba Falcsik Mari verseit Csákányi Eszter mondja el.

– Asszony a naplementében
– Az elszökő időről
– Csikókrúl s vén lovakrúl

A műsor BM, Kakó Gyula és Maksay Helga készítette.

Vers napról napra – Kossuth – Június 6-12. – 20:53

Korábbi adások >>>