×

Ukrán nemzetiségi műsor: Valentina Zincsenko művészi portréja

Valentina Zincsenko művészi portréja és a „A sors orsója” című versek gyűjteménye.
Valentina Zincsenko (Parászka) Csernyihiv megyében született Ukrajnában. 1979-ben elvégezte tanulmányait a Priluki pedagógiai intézetben, 1987-ben az Ungvári állami egyetem filológiai karát és „Ukrán nyelv és irodalom” szakképesítést szerzett. 1991-tól Magyarországon él és alkot. Ezt megelőzően számos publikációkkal rendelkezik periodikus és kollektív kiadványokban. Költészetét bemutatták a “Tisza” és a “Karpatszkij kraj” (Ungvár), “Dzvin” (Lviv) és a magyar “Polisz” irodalmi és művészeti kiadok. Számos publikációi vannak a “Hromada” MUKE kiadványában. A Költészet Világnapján bemutatott versei felkerültek a rendezvény kiadványába “А költészet napja” (2001) eredeti nyelven és fordításban – magyar, angol és olasz nyelveken. Nyertese a”Karpatszka Korona – 2006” nemzetközi irodalmi díjnak. A „Gyermekkor kányafája” (1993), „Meleg ölelések” (1999) verses gyűjtemények szerzője, melyek Ungváron a „Kárpátszkij kráj” kiadásában jelentek meg, és „Mályvák a vásznon” (Budapest, MUKE, 2005). Azon kívül társszerzőként jelentetik meg ”Fűzfákhoz és nyárfákhoz” című CD-lemezt (Budapest, MUKE, 2000) és a „Az éveim koszorújában, mint a dalban” című dalgyűjteményt (Luck, VAT, 2010). “A sors orsója” című verses gyűjtemény – egy sajátos visszatérés a kiindulásokhoz – az örökös gyökerek keresése, a hozzám vezető úton…
 
Valentina Zincsenko „A sors orsója” című versek gyűjteménye – egy folyamatos és logikus, alkotó munka részeredménye. A gyűjtemény hivatott elősegíteni az ukrán könyv bemutatását külföldön. Az ukrán diaszpóra – olyan információs közösség, melynek köszönhetően nemcsak Európában, hanem az egész világban szemlélet formálódik a nemzeti mivoltról, egységéről és kultúrájáról. Kétségen kívül, hogy pont a nyelv játssza a legfontosabb szerepet egy nemzet összefogásában. Az állami nyelv funkcióit ljesitve, biztosítja a kapcsolatokat a szociális, gazdasági és kulturális szférákban. Ám minden diaszpóra anyanyelvi műveltségi szintje az évek során folyamatosan csökken – mert az úgynevezett második és harmadik emigrációs hullám utódjai asszimilálódtak. A kulturális adaptáció, kétségen kívül, nagy fontosságú, de nem kevésbé fontos megőrizni a saját ethoszt, mint genetikai kódot. Ezekből a gondolatokból kiindulva, támogatni kell annak a „nemzeti talajnak „a fenntartását, amelyből kikelnek az életbe az ukrán nemzet utódjai. A nyomtatott szó minden idők alatt volt és marad vezető szereplőként a népi közösségek fennmaradási és érvényesülési folyamatában. Mert eljut a történelmi gyökerek mélységéig, a kezdethez.
A költői szó, sajátosságának köszönhetően, bejut az emberi eszmélet legmélyebb zugjaiba – ezért a küldetése, túlzás nélkül, nagyon fontos. A költészet magasabbra emeli a belső műveltség mércéjét, ösztönözi a szellemi „növekedést”. A magyarországi ukránok szellemi szükségletéből kiindulva, bővülnek a tudományos – művészeti rendezvények és irodalmi projektek körei. Ennek egyike Valentina Zincsenko „A sors orsója” című következő verses gyűjteménye. Zsánere szerint, ez kulturális-történelmi jellegű lírika: filozófiai, polgári, intim.
A gyűjtemény fontos aspektusa, hogy a versek része bemutatja a Magyarországi ukrán közösség szorgalmas alkotó munkáját és eredményeit. Ide sorolhatók az kiemelkedő történelmi emlékeztetők (”Évszázadok hívása” тrilógia), a művészeknek címzett (”A szívem csillagképében”) és a fordítások ukránról (“Magyar variációk”) fejezetek. Fontos, hogy a költő Magyarországon él, együttműködik az ukrán közösséggel és a találkozások révén terjesztheti költészetét. A verses gyűjtemény a Magyarországi ukrán közösség méltó irodalmi eredménye lehet.

Videó ajánló

Olvasson tovább