Egyéb

"Nemzetstratégiai kérdés a bevándorlók kötelező betelepítése"

Legfrissebb híreinket ide kattintva nézheti élőben>>>

Magyarország, a magyar nemzet szempontjából a következő időszak egyik legfontosabb kérdése a bevándorlás lesz, ebben a kérdésben pedig a magyar embereknek kell döntést hozniuk – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára pénteken Egerben, sajtótájékoztatón. Kijelentette: ez nemzetstratégiai kérdés, amely a nemzet létét akár 100 éves távlatban is meghatározhatja, ezért kezdeményezte a kormány a népszavazást a kötelező kvótáról.

Tuzson Bence arról beszélt, hogy az Európai Unió állandó kötelező betelepítési mechanizmus elfogadására készül. Ez azt jelentené, hogy a továbbiakban nem a magyar emberek, nem a magyar Országgyűlés dönthetne arról az alapvető kérdésről, hogy a magyar emberek kikkel éljenek együtt Magyarországon – tette hozzá.

Kijelentette: ez nemzetstratégiai kérdés, amely a nemzet létét akár 100 éves távlatban is meghatározhatja, ezért kezdeményezte a kormány a népszavazást a kötelező kvótáról.

Emlékeztetett: Egerben 15 ezer ember már aláírta azt a kezdeményezést, amely elutasítja a kötelező betelepítési kvótát. Ahhoz azonban, hogy az elutasítás jogerővel bíró döntés lehessen, alátámassza a magyar kormány politikáját, szükség van a népszavazásra – mondta.

Megjegyezte: a magyar kormány legfontosabb feladata, hogy biztonságossá tegye az országot. Ennek érdekében megtette a szükséges intézkedéseket: a déli határzár megépítésével megvédte Magyarországot a bevándorlási hullámtól.

Most azonban vihar előtti a csend: a bevándorlási hullám nem csökken, ezért a kormány következő ülésén kiemelten foglalkozik a határzár megerősítésével, illetve hogy a keleti, romániai határvonalon is meg lehessen néhány hét alatt építeni a határzárat – jelezte.

Az államtitkár a biztonság kérdését Eger szempontjából is megvilágítva felidézte, a hevesi megyeszékhely élen jár a turizmusban: tavaly az első tíz hónapban 491 ezer 356 vendégéjszakát regisztráltak a városban, amely az előző évhez képest – az országos átlagot meghaladva – 17,5 százalékos növekedést jelent.

Kiért arra is, hogy a Modern városok program keretében kötött megállapodás értelmében jelentős turisztikai fejlesztések előtt áll a város, így például 6 milliárd forintból megújulhat az egri vár.

Azt is mondta, hogy az államnak az idegenforgalom további növelése érdekében többféle feladata van. Létre kell hoznia egy nemzeti turisztikai ügynökséget, amely összefogja a turizmusra rendelkezésre álló forrásokat, illetve a szerteágazó feladatokat.

Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk tartani a turizmus növekedési ütemét, az ágazat mintegy 8 százalékos GDP-arányát, fontos, hogy Magyarországot biztonságos országnak lehessen tekinteni – mutatott rá.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Habis Lászlóval, a város polgármesterével (Fidesz-KDNP) közösen kezdeményezték, Eger is pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, mert úgy gondolták, hogy a város alkalmas és képes arra, hogy egész Európának megmutassa kultúráját. Felidézte: a város 2004-ben már pályázott.

Azt mondta, örül annak, hogy a város közgyűlésének minden képviselője támogatta a pályázat benyújtását. Sikerült olyan ügyet találni, amelyet a kormánypártok és az ellenzék is támogat – tette hozzá.

A cél, hogy széles társadalmi bázison, összefogáson nyugodjon majd Eger pályázata, a város egészét meg kívánják mozgatni a kampánnyal. A pályázat három pilléren fog állni, ez a hit, a tudomány és a művészet – mondta.

Szavai szerint európai léptékben kívánják bemutatni a város klasszikus, ugyanakkor “nagy adag” innovációval párosuló értékeit. Eger megérdemli, hogy Európa kulturális fővárosa legyen, hiszen az, hogy Európának ma ilyen a kultúrája, az nagy részben az egriek helytállásán is múlott – mutatott rá Nyitrai Zsolt.

Még több hír>>>

Videó ajánló

Olvasson tovább