„CSAK TISZTA FORRÁSBÓL” – JANUÁR 20., MŰVÉSZETEK PALOTÁJA
népzene, komolyzene
2016. január 20-án, 19.30-kor a MÜPA Bartók Béla Hangversenytermében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével, valamint a 2012-es és 2014-es Fölszállott a páva résztvevői közül Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán (ének), Kurdi Gábor (furulya, duda), a Parapács Zenekar, valamint a Cifra Táncegyüttes közösen állítanak emléket a nagy ikerpárnak BARTÓK BÉLÁNAK és KODÁLY ZOLTÁNNAK.
Bartók Béla szállóigévé lett idézetét: Csak Tiszta Forrásból-t, a Nemzeti Filharmonikusokkal és a MÜPÁ-val közös rendezvényünk címeként indokoltan és egyáltalán nem közhelyszerűen használjuk!
A közös estünk célja éppen az, hogy nem elvontan hivatkozunk a „tiszta forrásra”, hanem a maga hús-vér valóságában mutatjuk be az eredeti népi anyagot és a néptáncokra és énekekre épülő Bartók és Kodály műveket. A műsor különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában énekelve, zenélve hallhatják, majd feldolgozásában is. Így kerül bemutatásra többek közt Bartók Béla Román népi táncok, vagy Kodály Zoltán Galántai táncok című műve is.
A magyarázó szövegeket a mindkét világban jártas Sebő Ferenc mondja el!
Ezen a rendezvényen mindenki számára kiderülhet, hogy ha arról esik szó, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág színesebb vagy bonyolultabb, mint a körülöttünk élőké az nem az az oka, hogy mi szebbek és okosabbak lennénk, hanem az, hogy olyan elemekkel is tele van, amelyek a kárpát-medencei megjelenésük előtt Európában ismeretlenek voltak. Bartók Béla erről a kérdésről így vélekedett: „A szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai dallamstílus kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé a hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a szlovák, a horvát, román gyűjteményekben. Ezek nyomát ott találjuk Magyarországtól Moldváig és a Muraköztől Galíciáig.”
Kodály Zoltán pedig ezt mondotta: „A nemzet zöme nép maradt, legalábbis a kollektivizálásig bizonyosan, kiváltképp zenei tekintetben. Az egyes dalok mégis külön életet élhetnek, mert legtöbbször remekművek. Nemcsak a szegények kincse, hanem a legmagasabb rendűek igényeit is kielégíti. Nem kezdetlegesség, hanem évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrt művészet. Tökéletes, mert kiegyensúlyozott egység az a kultúra, amely létrehozta.”
Az est célja, hogy a magyar zenei élet két géniuszának szellemi örökségét a maga teljességében mutassuk be a közönségnek és a közmédia nézőinek!
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.