×

Túl az Óperencián: Karády Katalin-emlékhét

A negyvenes évek filmjeinek népszerű színésznője 105 esztendővel ezelőtt, 1910. december 8-án, Kanczler Katalin néven látta meg a napvilágot. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte, előbb Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat, s ekkor változtatta meg vezetéknevét is. Első fellépéseire a harmincas évek végén Joób Dániel színházában került sor, 1939 és 1941 között pedig a Vígszínház társulatához tartozott, s valóságos nőideállá vált. A gyönyörű színésznőre a filmrendezők is hamar felfigyeltek, első filmje az 1939-es Halálos tavasz volt, de olyan klasszikussá vált alkotásokban is szerepelt, mint az Egy tál lencse, a Halálos csók és a Boldog idők. Hollywoodi sztárokéhoz hasonló imázsát 1949-ig megőrizte, ekkor azonban betiltották filmjeit, ami miatt külföldre távozott. 1990-ben hunyt el New Yorkban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

A tények, titkok, emlékek és hatások nyomában indulok el vendégeimmel!

Vendégek:
– Péter Zsolt: A Színháztörténeti Múzeumi Intézet munkatársa, a Karády alapítvány vezetője.
– Gallus Nikolett: színésznő-énekesnő
– Szalóki Ági: énekesnő, előadóművész, dalszerző.

Galsai Pongrác: Karády Katalin és kora (részlet)

Karády Katalin a háborús évek legnépszerűbb énekes sztárja volt. Sláger-dizőze. Diákszoba-ideálja. „Nagy nősténye”, ha úgy tetszik. Nevével telefirkálták az ábrándok fehér lapjait, a mozgósító plakátkerítéseket és a vécéfalakat. Karády mint jelenség, „prima inter inpares”, híven kifejezett egy korszakot. Sőt maga volt a korszak, dalban elbeszélve. Egyébként nem volt szabályosan szép. Csak különböző. Erős, csontos állkapcsával, szívó tekintetével, nagy, lusta termetével, sok húsával, férfias hangjával ellentmondott a verhetetlen cicababa-eszménynek. Leginkább egy érzelgős ragadozóhoz hasonlított. Egyetlen mély szempillarebbenéséből föl lehetett ismerni. Talán még hangjának légzésszüneteiből is. Karády e „kiválással” felelt meg leginkább rendhagyó korának. (…) Szüleink úgy óvtak tőle, mintha puszta látványa is vérfertőzést okozna.

Galsai Pongrác: Páternoszter.
Budapest, Magvető Kiadó, 1983., 210-216.

Várja Önöket nagy szeretettel továbbra is a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Túl az Óperencián műsoroldal >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább