Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖPRI vezetője

Minden országnak van egy nemzeti sírkertje, így Magyarországnak is.

F.R.K.: Igen, nekünk is van, a Fiumei úti Sírkert a Nemzeti Sírkert ezek egyike, mert azt is tudni kell, hogy rengeteg nemzeti sírkert van az országban, közel 6 ezer, pontosabban a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlék. A legfontosabb az a Fiumei úti temető, s azért is emelkedik ki az összes hazai temető sorából, mert ez teljes egészében nemzeti emlékhely, amit a sírkert területén található sztélé is jelez.  A nemzeti emlékhely, mint fogalom teljesen lefedi azt, amit ez a temető takar. Egyrészt a kora, másrészt a mérete miatt, harmadrészt pedig azért, mert Magyarország életében jelentős emberek sírja is itt van. Csak ebben a temetőben több mint 1600 védett sír van.

Egy jelképes bejárásra invitálom Önt, most, amikor is egyrészt emlékezünk az 1956-os forradalomra, annak elhunytjaira, de lassan itt van Mindenszentek, Halottak napja is. Beszélt a sztéléről, ami a temetőben van, mi is ez?

F.R.K.: Van rajta egy felirat, a szövegének lényege: A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a XIX. század közepén Pesten köztemetőként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll – többek között – Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar kultúra és történelem kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek egy része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilága is ismert.

F.R.K..: A Fiumei úti Sírkert V. parcellája, a II. világháború összes áldozatára emlékező jelképes sírt takar, ami egy gúla. A létesítésekor is már arra törekedtünk, hogy ez az emlékmű mindenkihez szóljon, mindenkié legyen, felekezetektől függetlenül. Az ars poeticánk is úgy szól, a kegyelet mindenkinek kijár. A nemzet kegyelete csak a kiváltságosoknak, az arra érdemeseknek jár. Ez az emlékmű azért is jelentős, mert ide mindenki elhozhat egy szál virágot, Halottak napja közeledtével különösen fontos, hogy tudjuk valamihez kötni az elhunytjainkat. Mi szinte naponta jövünk ide a temetőbe, mindig látjuk a virágokat, nem csak most, a halottak napja közeledtével, a nagyobb évfordulók környékén, hanem mindig. Ez a gúla elérte a célját, hogy legyen egy központi hely, ahol mindenki leróhatja kegyeletét.

Papp Gábor, a NÖRI helyettes vezetője

Pilinszky idézet is díszít, ami így szól: Ahova estél, ott maradsz/A Mindenségből ezt az egyet, egyetlenegy helyet/De ezt azután megszerezted.

Mint látom, a virágok mellett kavicsok, kövek is vannak. Ezek szerint, ez nem csak egy keresztény emlékhely?

F.R.K.: Igen, és ez is a lényege ennek az emlékhelynek, olyannyira, hogy az avatáson is megjelent az összes történelmi egyház képviselője.

Vannak olyanok, akiknek az ősei temetetlenül vagy ismeretlen helyen eltemetve vannak, elégették őket, vagy éppen a volt Szovjetunióban vannak valahol eltemetve, ismeretlen helyen. Az utódok elzarándokolnak ide, akár most, a Halottak napja táján?

F.R.K.: Igen, de hozzá kell tenni, még számos ilyen helyet találhatnak a hozzátartozók, ha a kegyeletüket szeretnék leróni. Ezek között ez az egyik legjelentősebb emlékmű.

A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a nemzet írója, Jókai Mór és a nevét viselő Jókai körönd is itt található a sírkertben.

F.R.K.: A síremlék a főbejárat közelében van, szinte mindenki eljön mellette, ez egyébként a sírkert első jelentős állomása is. Több nagyszerű magyar író, költő, jeles ember nyugszik a közelében, mint Ady Endre, Blaha Lujza. Ez utóbbi sírról azt kell tudni, hogy neki az volt a végakarata, hogy Jókai közelében legyen a sírja. Már akkor is a legfontosabb volt, a családnak, az elhunytnak a végakarata szent és sérthetetlen, ezt a mai napig is tartjuk.

Azért azt is észreveheti az ember, hogy ezt a temetőt gondosan megtervezték.

F.R.K.: Valóban így van, ez egy megtervezett temető, az is igaz, hogy az idők folyamán szükséges újratervezni, hiszen mások az elvárások, mások lehetnek az útmutatások, ma már más a célja ennek a temetőnek, hiszen ez már nemzeti emlékhely. Ennek megfelelően a későbbiekben érdemes majd újragondolni a temető belső kialakítását. Legyen szó egy látogatói központról mindjárt a főbejáratnál, de sok minden másról is.

Lehet arról is manapság hallani, hogy a hozzátartozók nem tudják a temetőben megújítani a sírhelyet, a Nemzeti Sírkert sírhelyei esetében nem kell a hozzátartozóknak a megújítás ügyében szaladgálni?

F.R.K.: Itt vannak védett és nem védett sírok is, a védett sírok esetében valóban az van, amit kérdezett, azaz nem kell megújítani azokat, mint mondtam, 1600 ilyen sír van itt. Tehát ezek nem felszámolhatóak. A nem védett sírok esetében azonban más a helyzet, azokat, mint más köztemetőben, bizony újra kell váltani.

Említették Ady Endre sírját is, amely síremléken egy nagyszerű szobor is van. Kinek a feladata ezeknek a tisztítása, karbantartása?

P.G.: Egy védett sír esetében ez a feladat az államé, az állam a rendelkezési jogot ezen sírok esetében a NÖRI-re testálta, így ez a mi feladatunk. Nyilvánvaló, hogy a közel hatezer védett sír, ami az országban található egy hatalmas mennyiség, ami nagy költségvetést is igényel, ami nem áll a rendelkezésünkre. Igyekszünk valamilyen prioritási sorrendet kialakítani, amikor sírfelújításokról van szó. Sajnos az is igaz, hogy az idő komoly nyomokat hagy ezeken a síremlékeken, nagyon sokszor már hozzátartozó sincsen, akiktől elvárható lehet, hogy gondozzák ezeket a sírokat. Így fordulhat elő, hogy a védett sírok közül néhány nagyon rossz állapotban van, balesetveszélyes. Ezek állnak a prioritási lista élén, a felújításukra külön figyelmet fordítunk. Szerencsére vannak olyan példák, amikor be tudunk vonni közreműködőket a felújításokba, Ady Endre sírja is egy ilyen példa. Egy Svédországban élő magyar házaspár járult hozzá, hogy megújíthassuk ezt a sírt.

A bejáratnál lévő sztélén Széchenyi Istvánra hivatkoznak. Az ő családi sírja Nagycenken van. Ott nemrégiben szintén felújítást végeztek.

F.R.K.: Valóban így van, a Széchenyi mauzóleum esetében egy sokéves küzdelme volt a NÖRI-nek, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen állapotban van ez a síremlék. Már a sírok is komoly veszélyben voltak, de szerencsére ebben az évben került sor a felújításra, a Miniszterelnökség irányítása alatt. Nyáron adtuk át a nagyközönségnek újra, így egy nagyon szép Széchenyi mauzóleum várja a látogatókat.

Azt is észreveheti a látogató, hogy több csoport is ellátogat a Nemzeti Sírkertbe, ezek szervezett kirándulások?

F.R.K.: Igen, sőt egyre nagyobb örömmel látom, hogy egyre több diák jön el ebbe a temetőbe is. Kihelyezett történelem- és irodalomórákat tartanak itt a tanárok, ebben az időszakban, amikor is az 1956-os forradalomra emlékezünk, ad aktualitást ezeknek a látogatásoknak, idén szerencsére az időjárás is kegyes hozzánk.

Van egy téli megemlékezés is, amit Önök szerveznek a Farkasréti  temetőben, ahol a II. világháborús budapesti ostromra emlékeznek.

F.R.K.: Igen, bár ott az időjárás nem szokott ilyen kegyes lenni, az ottani megemlékezés legfontosabb jellemzője pedig az, hogy a civil áldozatokról, csakis róluk szól. Amikor ezt elindítottuk, akkor az volt a célunk, hogy az ártatlan áldozatokról is meg kell emlékezni, akik véletlenszerűen keveredtek a háború borzalmaiba.

A mai rohanó világban meg lehet állapítani, hogy kik azok, akik emlékezni akarnak, akik évente egyszer legalább eljönnek a temetőbe? Már azért is, mert azt lehet látni, hogy nem csak a hozzátartozókat látogatják meg az emberek, hanem a nagy elődök síremléke előtt is eltöltenek egy kis időt.

F.R.K.: Ha szerénytelen lennék, azt mondanám, ebben a Nemzeti Örökség Intézetének sok eredménye, ahogy sok munkája is van. Mi már a megalakulásunkkor is arra törekedtünk, hogy a látogatók ne csak kampányszerűen, Halottak napján látogassanak ki a hozzátartozók sírjához, hanem többször is, és amikor jönnek, akkor tegyenek egy szál virágot, egy mécsest is az elhunyt nagyjaink sírjához. Ha a világ bármely pontján ellátogatunk egy másik temetőbe, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a nemzetek büszkék a saját elhunytjaikra, a nagyjaikra, a síremlékeiket őrzik és ápolják.

Vannak olyan síremlékek itt a Nemzeti Sírkertben, ahol az emberek vidáman, mosolyogva teszik le az emlékezés virágait, ilyen például Blaha Lujza. A látogatók ilyenkor egy időutazáson vesznek részt?

F.R.K.: Biztosan így van, főleg azért, mert a fiatalok nem is tudják, hogy ki volt Blaha Lujza, a nemzet csalogánya. Egyébként az ő temetéséről azt írta a korabeli sajtó, hogy az egy népünnepély volt, hatalmas cigányzenekarral. Igen, így is lehet emlékezni.

Nem csak a XIX. század, hanem a mai kor nagy államférfiai közül is sokan nyugszanak itt. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök modernebb sírja előtt állva, felmerül bennem, nem túl eklektikus a Nemzeti Sírkert?

F.R.K.: Mádl Ferenc síremléke már valóban a XXI. századot idézi, amit egyébként Almási Balázs tervezett a mi, illetve Mádl Dalma felkérésére. Mádl Ferenc szomszédságában Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök sírja van, a kettő között van bizony differencia. Mádl Ferenc síremléke üvegből készült, ez a második ebben a temetőben. Ez a síremlék napsütésben a legszebb, amikor a fejfa üvegén lévő kereszt árnyéka a nap folyamán végigmegy a síron. Mádl Ferenc sírjának a felirata, született 1931-ben, elhunyt 2011-ben. Jogász, akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke 2000-2005 között, egyetemi tanár, az első szabadon választott kormány minisztere. Nevéhez fűződik a hazai oktatásügy, tudománypolitika megújítása. Széchenyi díjas, Budapest díszpolgára, több hazai és külföldi egyetem és akadémia díszdoktora és tagja. Síremlékét Almási Balázs tájépítész tervezte. Azt gondolom, az egykori köztársasági elnökünkhöz méltó lett ez a síremlék.

Mint említette, Antall József miniszterelnök úr sírja is itt van a szomszédban. Mennyiben különbözik az ő síremléke a többitől?

F.R.K.: Antall József nyughelye sem egy klasszikus síremlék, Melocco Miklós szobrászművész nagyszerű alkotása.

Kossuth Lajos mauzóleuma a következő állomás. Mit kell tudni erről a síremlékről?

F.R.K.: Magyarország legnagyobb síremléke ez, amit most teszünk rendbe, éppen a központi szoborkompozíció, Stróbl Alajos munkája kerül a végleges helyére. Zajlik a felújítás folyamatosan. Ami a síremlék nagyságát illeti, amikor visszakerül a tetejére a Géniusz szobor, az egy hétemeletes ház magasságát is eléri, ez a temető legmagasabb pontja.

Ez a sírkert hatalmas terekkel rendelkezik, manapság is dönthet úgy bárki, hogy ide kíván temetkezni?

F.R.K.: Eddig ellátott köztemetői funkciókat is a Fiumei úti Sírkert. A története során is volt már köztemető, zárt temető, klasszikus nemzeti panteon. Most megint egy köztes felhasználású temető lesz, azaz köztemetői funkciói is lesznek, de a közeljövőben mi lesz, azt nem tudom, térjünk vissza rá egy év múlva.

Az egy hagyomány nálunk, hogy az emberek már jóval a haláluk előtt spórolnak arra, hogy megfelelő helyen, sírkővel legyenek eltemetve. Azonban ez mára megváltozni látszik, Ön szerint miért?

F.R.K.: Ennek a legfőbb oka a pénztelenség, de azon is kevesen gondolkodnak, hogy mi lesz velük, a hozzátartozóikkal, ha elhunynak. Mára megváltoztak a temetői szokások, a szórásos temetések kerültek előtérbe, hiszen ez olcsóbb, mint egy tisztességes egyszerű síremlék, ami egy milliós kiadást jelent.

Harsányiné Székács Ágnes

Gróf Batthyány Lajos sírja szintén egy monumentális emlékmű. Ez a nagyság is az embernek, a korszaknak?

H.Sz.Á.: Gróf Batthyány Lajost először a Ferenciek terén lévő templomba helyezték titokban nyugalomra, onnan hozták ide át az éj leple alatt a Batthyány mauzóleumba. Ez ennek a temetőnek is egy meghatározó helye, de annak a korszaknak is, hiszen az első szabad kormány miniszterelnökének állítottak méltó síremléket. Ebben a mauzóleumban helyezték el Batthyány Lajos családját is. Azt hittük, hogy örök nyugalomra, de a későbbiek során rengeteg atrocitás érte ezt a síremléket. Az emberi kíváncsiság miatt, hogy kinyissanak koporsókat. Tudni kell, itt nem a földbe helyezték el a koporsókat. Ez késztetett embereket, hogy a koporsót megnézzék, kirabolják. A Kegyeleti Bizottság segítségével végül nagyon szépen állították helyre ezt az emlékművet, s most azt látni, hogy ilyen szépségében régen ragyogott ez a mauzóleum. Minden év október 6-án itt rendezik az állami megemlékezést, koszorúzást, az Aradi vértanúk Emléknapján. Kormányképviselők, iskolások vonulnak itt fel a rendszeres megemlékezéseken.

Ha egy temetőben megnézünk egy emlékművet, akkor láthatjuk, hogy az ország milyen helyzetben van, hiszen ahogy ápoljuk a halottainkat, úgy ápoljuk az élőinket is. Minek köszönhető, hogy ez az emlékmű ilyen remek állapotban van?

F.R.K.: Nem tudom elégszer hangsúlyozni Széchenyi István mondását: „Hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét”. Ez a NÖRI ars poeticája, a mottónk, minden a temetőket bemutató albumunkon szerepel, ez nem véletlen. Büszke vagyok arra, hogy egy kegyeleti konferencia nyomán hívtuk fel a figyelmet arra, hogy baj van a mauzóleum körül, le is kellett zárni a balesetveszély miatt. Sikerült egy igaz XXI. századi technika segítségével megoldani a régi problémákat.

Bethlen István grófnak, Magyarország egykori miniszterelnökének síremléke is itt van. Bethlen gróf 1946-ban halt meg az egykori Szovjetunióban. Mit lehet tudni erről az emlékhelyről?

H.Sz.Á.: Nagyon büszke vagyok erre az emlékműre is. Ez is, meg a Batthyány mauzóleum is része a Nemzeti Sírkertnek, védett síremlékek, azaz soha nem lehet megszüntetni őket. Ezt a síremléket 2002-ben, az első Orbán kormány idején hoztuk létre, a miniszterelnök avatta fel. Komoly kihívás volt, hogy a Batthyány mauzóleum tövében mit lehet felállítani, ami méltó. Nem lehetett a mauzóleum csodájával versengeni, de sikerült egy komoly, XXI. századi emléket megalkotni. Az alkotók egy minimál stílusú emlékműben gondolkodtak, aki eljön ide, láthatja, ezt a célt teljesítették. A modernitással kapcsolatban meg kell jegyezni, Bethlen István a maga idejében egy modern politikus volt, munkásságát fejezi ki ez a síremlék. A feketegránit síremlék mögött egy áttetsző üvegfal van, ami az új kerttervezési technológiának egy új eleme, ami felemeli, modernné teszi ezt a síremléket. Itt is van egy idézet, ami így szól: „Új politikát keresünk, ezt a politikát össze kell kapcsolnunk a múlttal, össze kell kapcsolnunk azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, amelyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek az országnak, ennek az államnak a rendje.” Bethlen István nagyserű gondolata ez. Emlékezetes volt számomra, amikor elhelyeztük gróf Bethlen István hamvait, akkor azokat a Szovjetunióból egy gödörből szedték ki azokat. Itthon egy gyönyörű újratemetést rendeztünk, megjelent a Bethlen család összes Magyarországon élő tagja. Készítettek egy korabeli ravatalt, az emlékmű később készült el. Érdekes, hogy egy XIX. századi mauzóleum mellett egy ilyen síremlék létezik, de a kettő már összenőtt.

Az 1956-os emlékmű, még a szalagok, lobogók emlékeztetnek a nemrégiben történt megemlékezésre, az emléktáblákkal együtt.

F.R.K.: Az emléktáblák 2006. november 4-én kerültek kihelyezésre, ezt az emlékfalat a mi kezdeményezésünkre helyezték ide. A táblákon 1621 név van, komoly kutatómunka előzte ezt meg, a POFOSZ több mint egy évtizedig dolgozott ezen. Bármikor jövök erre, az év bármely szakában, itt is van mindig virág.

Köszönöm a beszélgetést, a temetői kalauzolást.

Breuer Péter