„Kárpáti Kamil volt talán leghosszabb ideig börtönök lakója. Verseinek nagy része itt született. Belőle nemcsak a kor állapotrajza bontható ki, hanem nyomon kísérhető az a folyamat is, hogyan birkózik a rabság – állandósult – érzésével egy olyan ember, aki nem pusztán az empíria síkján éli meg az élettényeket. A „fogoly-lét” metafizikai élményét teszi számunkra átélhetővé, igen magas költői szinten. A szokványos „börtönköltészeten” túlmenően így emelkedik lírája a kor szimbólumává.” – írta G Komoróczy Emőke irodalomtörténész.
Kárpáti Kamil versét Balkay Géza előadásában hallhatják.
– A sosemhalottak éneke
Vers napról napra – Kossuth – november 5., csütörtök, 20:53
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.