Kevés növényünk van, amelynek annyi névváltozata volna, mint a burgonyának. Peruban évezredekig pappá volt a gumó neve. Ebből lett az angol potato, a spanyol patata, a portugál batata. Olaszországban tartufolonak nevezték, hiszen erősen hasonlított a szarvasgomba gumójára. A nyelvészek szerint innen származik a német kartoffel szó, meg a hasonló bolgár, dán, román, orosz kifejezés. Létezik a földi alma, a francia pomme de terre, és a földi körte (Grundbirne) változat is. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Krumbeer alak terjedt el. Ami Debrecenben kolompér, Gömörben földi alma, Komáromban krumpli, Brassó közelében csucsorka, vagy kartifli, az Szovátán földimagyaró, Székelyudvarhelyen földiparadicsom, Marosvásárhelyen picsóka. De hívják így is: grulya, gurulya, bandurka, bárabulé, bigyirkó, bolyóka, bugyóka, földikörtvély, gumó, péra, bandurka, kukulyó, piskó, pityere, bárabulya, pityirkó, vagy tótrépa. Ha sokat akarnak megtudni a pityókáról és társairól, hallgassák meg Vinkó József gondolatait. A műsor vendégei: Rosenstein Tibor és Segal Viktor séfek, valamint Salamon Csaba, a Magyar Konyha szakírója.

Szellem a fazékból – Kossuth – augusztus 1., szombat, 9:30

Korábbi adások >>>