×

Túl az Óperencián: Huszka Jenőre és Szeleczky Zitára emlékezünk

Talán kevesek tudják, hogy Huszka Jenő nevéhez fűződik a klasszikus magyar operett műfajának megteremtése. Az Ő sikerei ösztönözték később Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál, Szirmai Albert és megannyi magyar szerzőt a hazai operettek írására.

Április 24-én, pénteken lesz 140 esztendeje annak, hogy Szegeden megszületett a magyar operettmuzsika klasszikusaként gyakran emlegetett zeneszerző, aki már gyermekkorában fuvolázni, hegedülni és zongorázni tanult, diákkorában pedig két színpadi művet is írt. 1893-ban joghallgatóként Pestre került, majd arra a Zeneakadémiára is beiratkozott, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Tanulmányai végeztével Párizsba utazott, s a Lamoureux-zenekar első hegedűse lett, 1897-es visszatérése után pedig premierre tűzték első komoly színpadi művét Tilos a bemenet! címmel . 1902-ben máig legismertebb operettje, – a későbbiekben külföldön is műsorra tűzött – Bob herceg is bemutatásra került, majd következett az Aranyvirág, a Gül Baba, a Lili bárónő, az Erzsébet, a Mária főhadnagy a Szabadság szerelem és a Szép Juhászné . A televízió több operettjét meg is filmesítette.

Huszka Jenő 1960-ban hunyt el Budapesten.

A Huszka év méltó megünneplésére az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát rögzítettünk  a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás,  Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly  előadásában. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János.

Ezek a felvételek hétfőtől hallhatók először a Dankó Rádió műsorában.

Továbbá érdekes beszélgetésekkel is várom Önöket az új felvételeknél közreműködő művészkollégáimmal. Tartsanak velünk ezen a héten is. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.

Túl az Óperencián - ajánló 17. hét Szeleczky_Zita fénykép-008_1681161_9384

A hétfői műsorunkban megemlékezünk a 100 éve született Szeleczky Zitáról is, aki Huszka Jenő egyik legsikeresebb művének, a Mária főhadnagy c. operettjének ősbemutatóján, 1942 szept. 23-án a darab címszerepét játszotta Sárdy János oldalán. Ezt követően még 265 alkalommal lépett fel ebben a szerepben az Operettszínház színpadán, ahová Fényes Szabolcs szerződtette.

Szeleczky Zita, teljes nevén: Szeleczky Zita Klára Terézia (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999.július 12 ).magyar színésznő.
Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született. 1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián.

A Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd rendes tagja lett (1936-1941). 1939-ben Farkas–Ratkó-díjat kapott. 1940. június 8-án házasságot kötött a nála három évvel idősebb Haltenberger Gyula gépészmérnökkel.
1942-1943-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1944 elején a Madách Színházban vendégszerepelt. 1944 őszén ismét a Nemzeti szerződtette. A budapesti A Reggel című napilap 1945. április 16-án azt közölte, hogy Sopronban öngyilkos lett. A budai rendőrség politikai osztálya által elfogott Haltenberger Gyula is megerősítette ezt a később álhírnek bizonyult információt.
1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság távollétében elítélte háborús magatartása miatt, egyebek közt azért, mert 1944 novemberében egy ún. „Hungarista Est” keretében elszavalta a Föl a szent háborúra ]című, az orosz támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset, amit a Rádió is közvetített.

Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, s fellépett emigráns német színházak előadásain is. 1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival.

1962-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot. Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek. Több hanglemezt is kiadott. Vonzó külsejével, színpadi megjelenésével, intelligens és természetes játékával fiatal leányokat, lírai hősnőket és naivákat alakított rövid magyarországi pályáján.

Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. Szeleczky második férje amerikai állampolgár volt.

1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjekitüntetést. 1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg.
Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Videó ajánló

Olvasson tovább