Béres Ferenc (1922-1996) Gagybátorban egy hétgyermekes családban született.
Jó énekhangját szüleitől örökölte. Az elemi iskola elvégzése után Sárospatakon a református főgimnázium tanulója lett, de közben néhány évig szakiskolában tanult, majd ugyanide visszatért és leérettségizett. 1946-tól tagja volt a hajdani Nemzeti Színházban játszó Muharay Együttesnek, furulyázott, játszott, és énekelt az együttes műsorában. 1949 évben a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajzos és művészettörténész diplomát szerzett.

A művész pályán történő előrelépéséhez segítséget kapott Keresztúri Dezső közoktatási minisztertől, és zongoraművész feleségétől, akik bemutatták Kodály Zoltánnak is. Ők egyengették útját, amikor rendszeres szereplője lett a Magyar rádió műsorainak. Nagy fejlődési lehetőséget jelentett számára, amikor a Honvéd Együttes énekes szólistája lett, amelyben évekig szerepelt. A Magyar Hanglemezgyár 1963-ban elkészítette Virágének lemezét, amit Párizsban a Francia Lemez-akadémia a hanglemezek nemzetközi versenyében első díjjal jutalmazott.

Rab Zsuzsa az Élet és Irodalom c. lapban ezt írta: „Béres Ferenc nem is ember, hanem hangszer, amelyet azért formált a természet, hogy a magyar dalkincset zengje. Másik titka a szeretet, a minden rendű emberi sors átélése.”

Az Országos Filharmónia szólistájaként élete során sok száz hangversenyen lépett fel és hagyott maradandó élményt az általa elénekelt népdalokkal, virágénekekkel és magyar nótákkal. Utóbbit büszkén vállalta, többek között ezeket mondta, „a magyar nóta kerek kétszáz esztendőt jelent a magyar zene történetében”. Megjegyzést érdemel, hogy egykor a magyar irodalom színe-java kölcsönözte verseit a nótákhoz. Béres Ferenc élete során sok megbecsülést kapott hallgatóitól.

Vissza a műsor oldalára>>>