1. felvonás:
Salamon király és udvara lelkes örömmel készülõdik Sába királynõjének ünnepélyes fogadtatására. Asszád, a király kegyence jelenti, hogy a királyi fenség és kisérete már a város kapujához érkezett. Szulamit, a Fõpap leánya boldogan sietne jegyese, a fiatal hadvezér elé, de az elfordul tõle. Asszád a királynak megmagyarázza érthetetlen viselkedésének okát: egy igézõ szépségû asszony megzavarta nyugalmát és azóta képtelen másra gondolni. Ünnepélyesen bevonul a fejedelmi vendég, eltakart arccal és amikor egyetlen pillanatra fellebenti a fátylát, Asszád felismeri benne azt a bűbájos tüneményt, akit a Libanon forrásainál karjaiba zárt. Sába királynõje rendreutasítja az ifjút: nem ismeri, sohasem látta! Asszád az elutasítástól és saját szenvedélyétõl szinte önkívületbe esik.
2. felvonás:
A királynõ a palota termeiben zajló ünnepség harsány lármája elõl a kertbe menekül. A holdfényes kert fái között keresi nyugalmát Asszád is. Találkozásukat szenvedélyes csókkal pecsételik meg, de közeleg a hajnal és a királynõ kisiklik szerelmese ölelõ karjaiból.
Változik a szín.
Szulamit és Asszád a templom oltára elé lép, hogy a fõpap megáldja frigyüket. Váratlanul megjelenik az esküvõn Sába királynõje is. Asszád a lábai elé veti magát, de a királynõ másodszor is megtagadja. Most már teljesen elborul Asszád elméje. Õrjöngõ indulatában féktelenül káromolja Istent és csak Salamon király közbelépése menti meg az életét a felháborodott leviták dühétõl.
3. felvonás:
Salamon király káprázatos fényû ünnepséget rendez vendége tiszteletére. A királynõ (közönyt színlelve, mintha csak királyi kedvtelésbõl tenné) Asszád életét kéri Salamontól. A bölcs király azonban már régóta tisztán látja az asszony álnokságát és megtagadja kérése teljesítését. A hiúságában vérig sértett királynõ bosszúvággyal szívében távozik. Asszádot a bírák halálra ítélik, kegyelmet csak a király adhat. Szulamit jelenik meg az uralkodó színe elõtt. Célját vesztett életét az ùr szolgálatának kívánja szentelni, de elõbb még megindító könyörgéssel fordul a királyhoz: kegyelmezzen meg Asszádnak!
4. felvonás:
Salamon meghallgatta Szulamit könyörgését. Asszád számûzöttként viseli bûnei súlyát a sivatagban. Sába királynõje még egyszer feltûnik Asszád életében. Kincseit, hatalmát és kezét igéri az ifjúnak, ha követi õt. Asszád lelkét azonban erõssé tette a szenvedés, ellenáll a csábító szavaknak. A reményét vesztett asszony kétségbeesetten hagyja magára a vezeklõt. Távozása után számum söpör végig a sivatagon. Amikor elül a homokvihar, Asszád szinte élettelenül hever egy pálmafa tövében, melynek törzsébe kapaszkodott az ítéletidõ alatt. Itt talál rá Szulamit. A mindent megbocsájtó leány karjai közt hal meg az ifjú.
Goldmark benyújtotta partitúráját a bécsi udvari opera igazgatójának, s majdnem fél évtizedet kellett várnia a premierig. Amikor azonban egy matiné műsorán elhangzott a Sába királynője Bevonulási indulója és Liszt Ferenc nyilvánosan gratulált Goldmarknak – az intendáns utasítást adott az opera bemutatására. 1875. március 10-én megkezdődött a Sába királynője sikersorozata.