A Pikk Dáma (Csajkovszkij)

1.felvonás
Hermann titkos imádottja Jeleckij herceg menyasszonya, Liza. A fiatal leány éppen a grófnőt kíséri el egyik sétáján, amikor Tomszkij gróf kifecsegi az öreg hölgy történetét: hajdanán az akkor még tündöklő szépségű hölgynek – egyetlen szerelmes éjszakáért – egy titokzatos gavallér három bűvös kártya titkát árulta el. A titkot elmondta férjének, majd kedvesének is. Ekkor kísérteties hangok adták tudtára: ha a titkot tudomására hozza egy harmadik férfinak is, akkor meg kell halnia. Hermann elméjébe végzetes rögeszme fészkeli be magát: meg kell tudnia a vagyont szerző kártyatitkot, hogy elnyerhesse Liza kezét. A lány gondolatait Hermann foglalkoztatja. Róla ábrándozik, mielőtt nyugovóra térne, amikor hirtelen felbukkan a férfi. Forró vallomását a leány szorongó érzések között hallgatja. Ekkor váratlanul megjelenik a grófnő: zajt hallott, és tudni akarja, miért nem alszik még Liza. Hermann a függöny mögé rejtőzik és Jeleckij herceg menyasszonya nem árulja el őt. Amikor a grófnő távozik, Liza önfeledten omlik Hermann karjaiba.

2. felvonás
Amikor egy bálon Jeleckij herceg találkozik a menyasszonyával, Lizán látszik, hogy bánat gyötri. Nem hatnak rá a férfi csendesen unszoló, szeretetteljes szavai. Az ünnepség fénypontján, a Daphnisról és Chloéról szóló pásztorjáték alatt Liza átadja Hermann-nak a grófnő szobaajtajának a kulcsát. E szobából csigalépcső vezet Liza szobájába, ahol a lány várja őt az estély után.
Hazaérkezve a bálról, a grófnő lepihen. Felriadva, nem válaszol Hermann kérdésére. Hiába minden könyörgés, fenyegetés: a „Pikk Dáma” hallgat. Amikor az őrjöngő tiszt pisztolyt ránt, a megrémült öregasszony holtan hanyatlik a párnáira. Liza megsemmisül a felismeréstől: Hermann nem miatta jött, hanem azért, hogy megtudja a vagyont ígérő kártyatitkot.

3. felvonás
Hermann Liza levelét olvassa. A lány még egyszer, utoljára éjszakai találkára hívja a Néva partjára. A tisztet látomások rohanják meg, látja a halott grófnőt, akinek szelleme elárulja a három nyerő lapot. Liza egyre várja a fiatalembert, aki tetemes késés után sem rá figyel, hanem rohan a kártyaterembe szerencsét próbálni. Liza összeomlik; a Névába veti magát. Hermann a kártyateremben minden pénzét felteszi a játékra. A harmadik játszma előtt a herceg lép be: törlesztenivalója van. Hermann az ászt teszi fel vele szemben, amikor azonban a kezébe veszi a lapot, a kártyáról a Pikk Dáma gúnyos képe vigyorog az arcába. Mielőtt bárki közbeléphetne, a tiszt tőrt ránt és végez magával. Halálában már csak Lizára gondol.

Pjotr Iljics Csajkovszkij az 1880-as évek végén, már sikeres zeneszerzőként komponálta a Pikk dámát. Az Anyegin és a Mazeppa után harmadszor nyúlt irodalmi forrásként Puskin életművéhez. A Pikk dáma alapja egy gyilkos humorú Puskin-novella: gúnyrajz egy gyors meggazdagodásra törekvő fiatalemberről, aki a kártyanyereség érdekében semmitől sem riad vissza, de végül az őrültek házába kerül. A novella alapján Csajkovszkij öccse és állandó alkotótársa, Modeszt írt szövegkönyvet, de a cselekmény és a dramaturgia végleges kialakítása a zeneszerző feladata maradt. Papp Márta zenetörténész szerint „Csajkovszkijnak a Pikk dámában sikerült szerencsés egyensúlyt kialakítania a hagyományos drámai helyzetek és a számára oly fontos szubjektív líra között.” A mű ősbemutatója 1890. december 19-én volt, a szentpétervári Mariinszkij Színházban.

Olvasson tovább