Egyéb

Hajnali - Víg Rudolf karvezető, népzenekutató

Ezen a héten Vig Rudolf, karvezetőre, népzenekutatóra, a cigány folklór szakértőjére emlékezünk. Műsorunkban a kárpát – medencei cigányság eredeti énekes és hangszeres népzenéjének felvételeit hallhatják, köztük Víg Rudolf által készített gyűjtésekkel.

Víg Rudolf, a kőbányáiról is nevezetes bükkaljai községben, Bogácson látta meg a napvilágot 1929–ben. A korabeli nyomasztó gazdasági helyzet miatt kőműves édesapja Bicskére, majd Budapestre költözve próbálta eltartani családját. Víg Rudolf Budapesten a Medve utcai polgári iskolába járt. Itt volt osztálytársa Juhász Ferenc költő, akivel később is tartotta a kapcsolatot. Zenére való fogékonysága, már ekkortájt megmutatkozott. Így emlékszik vissza rá Varga Mihály operaénekes: „Volt egyszer egy kisfiú, aki lekottázta a szüleitől hallott népdalokat, és elvitte ezeket Kodály tanár úrnak. 1943-at írtunk ekkor. A fiú 14 évesen nem minden izgatottság és szorongás nélkül torpant meg irkáival a híres zeneszerző lakása előtt. Ám a tanár úr pillanatok alatt megszerette az uradalmi kőműves fiát, ettől kezdve figyelemmel kísérte útját, s míg élt, szinte fogadott fiának tekintette.”Tanulmányait zenei gimnáziumban folytatta, fuvolázni tanult, és ekkoriban ismerkedett meg a Dózsa György Népi Kollégiumban Nagy László költővel, akivel élete végéig baráti kapcsolatot ápolt. 1948-ban ösztöndíjjal a Moszkvai Konzervatóriumba került, ahonnan 1954-ben tért haza kitüntetéses diplomával. Az Állami Népi Együttes másodkarnagyként alkalmazta Csenki Imre mellett. Az 1956. események után eltávolították állásából és alkalmi munkákból kellett családja megélhetését biztosítania. Kodály Zoltán közbenjárására felvették a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjába, ettől fogva életét a népzenekutatásnak szentelte.

Vig Rudolf, karvezetőre, népzenekutatóra, a cigány folklór szakértőjére emlékezünk. Műsorunkban a Kárpát – medencei cigányság eredeti énekes és hangszeres népzenéjének felvételeit hallhatják, köztük Víg Rudolf által készített gyűjtésekkel.

Vig Rudolf figyelmét Kodály Zoltán irányította a cigány énekes népi hagyományokra. Biztatására kétszer járt Indiában, ahol több hónapon keresztül összehasonlító kutatásokat végzett. Több ezer cigány népdalt gyűjtött és meghatározó szerepet töltött be a roma folklór megismertetésében, terjesztésében. Nevéhez fűződik az első magyarországi cigány népzenei lemez gondozása, és ő adta közre Bartók Béla és Kodály Zoltán cigány népzenei gyűjtéseinek kottaanyagát is. Munkásságának köszönhetően világszerte felfigyeltek a romani énekes kultúra értékeire. Legjelesebb adatközlői közé tartoztak a kispaládi Fedor Sándor ’Dimó’, valamint az a Rostás Károly, ragadványnevén Huttyán, akinek énekét a Grammy- díjas Deep Forest zenekar felhasználta Kisangyalom című világhírű slágeréhez. 1967-ben Vig Rudolf a következő gondolatokat osztotta meg a rádióhallgatókkal: „Európának ezen a táján, Közép-Európa ezen részén csak a cigányság zenéje élő valóság, mint népdal. Úgy hangzik, mintha elfogult lennék, pedig csak a tényt közlöm, hogy mindennapi valóságként Közép-Európa népeinek többsége ma már csak emlékeiből tudja rekonstruálni a saját zenéjét, dalait. Nekik ma is élő népzenéjük van.”

Vissza a műsor oldalára>>>

Videó ajánló

Olvasson tovább