×

Egyéb

Kürti bandák hajnalban

A Hajnali műsorába ezen a héten a Vág-Garam közének vonós népzenéjéből válogattunk. Kürti bandák muzsikálnak a Fonó Budai Zeneház Utolsó Óra gyűjtéssorozatában készült felvételeken.
Kürt, ez a mai napig nagyrészt magyarok lakta falu az egykori Komárom megye északkeleti szélén, Szlovákia délnyugati részén, a Párkány–Érsekújvár vasútvonal mentén található. A települést már 1075-ben, a garam-szentbenedeki apátság alapítólevelében megemlítik.

Felvételeinken két kürti zenekart hallhatnak, az 1926-ban, Udvardon született Farkas „Dankó” Rudolf, és az 1927-es, kürti születésű Anyalai „Pepes” Sándor bandáját. Mindkét zenekar prímása régi, Vág–Garam közi zenészdinasztiából származik. A kürti bandákat jól ismerték a környéken, így nem csak a saját falujuk zenéjét játszották. És minthogy a Vág–Garam közén élő magyarok a hagyományos kultúrájukhoz átlagon felül ragaszkodtak, a kürti muzsikusok kezén is különlegesen gazdag népzenei repertoár maradt fenn.
Kürt falu zenéjének válogatásakor a vidék hagyományos férfitáncainak dallamai, a különféle eszközös kanásztáncok és verbunkok éppúgy helyet kaptak, mint a Vág–Garam közi lakodalmak táncmuzsikái. De olyan, úgynevezett „kuruc nótákat” is hallhatunk, melyek a Rákóczi-dallamkörhöz tartoznak és nem maradhat ki a térség szlovák vagy cigány népzenéjének bemutatására sem, melyek sokszor éppen magyar vagy német eredetű dallamok nyomát őrzik. A terület szlovák településein énekelt parlando dalok itt hallható hangszeres változatai például a magyar hallgató-nóták stiláris jegyeit hordozzák. Az erős magyar hatás egyébként az itteni szlovák táncok dallamaiban is megmutatkozik (felfedezhető). A kürti bandák néhol a vonóshangszerek elterjedését megelőző korszak dudazenéinek emlékét is felidézik. Az, hogy a dudadallamok egy része bekerült repertoárukba, azt jelzi, hogy a környék magyarsága hosszú időn át őrizte a régebbi zenei hagyományokat is. De nem csak dudanóták, a dudajáték olyan jellegzetességei is beszűrődtek a vonósbandák zenei gyakorlatába, mint a motívumismétlő ún. „dudaapráják”. A most hallható felvételek 1999. áprilisában, illetve 2001. júniusában készültek Budapesten.

A Vág–Garam köze mai társadalmi képe a 17. és a 18. század folyamán alakult ki. A történeti adatok arról tanúskodnak, hogy a török hódoltság után az elnéptelenedett községeket jobbára az eredeti, elmenekült lakosság leszármazottai népesítették be újra, így itt nem következett be olyan népességváltás, mint az Alföldön vagy Esztergom megye és a szomszédos Hont déli településcsoportjai esetében. Ebben az időszakban csak néhány német szórványközösség megtelepedéséről tudunk, melyek számos kulturális nyomot hátrahagyva a 20. század elejére beolvadtak a magyar etnikai környezetbe. Jelentősebb változás csak a 1945–47 közötti időszakban történt, amikor a csehszlovákiai magyarok kollektív bűnösségét kimondó törvények és az azok által elrendelt erőszakos kitelepítések után megváltoztak az etnikai arányok.

A Vág–Garam köze magyar népzenéjének tudományos feltárása Kodály Zoltán 1912-es Léva környéki gyűjtéseivel indult meg. Ág Tibor pedig a múlt század 50-es éveiben kezdte meg a sok értékes népdalt dokumentáló gyűjtőmunkáját. A régió vonós zenefolklórjának első hangfelvételeit Sárosi Bálint készítette 1963-ban, Kürtön, épp a felvételeinken is hallható Anyalai „Pepes” Sándor zenekarával. A 60-as, 70-es években aztán Martin György készített filmfelvételeket, immár táncfolyamatok rögzítésével. Agócs Gergely zenész-folklorista pedig az 1980-as évek végétől gyűjtött hanganyagával bővítette ki a kürti zene vizsgálatát.

 

Vissza a Hajnali műsoroldalára >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább